HVG, 2011. szeptember 17.
Lehet, hogy a romániai magyar tankönyvek hemzsegnek a nyelvi hibáktól, de a cikkíró ilyeneket nemigen idézett. A Magyar értelmező kéziszótár második, 2003. évi kiadása tartalmazza az erdélyi magyar minősítésű maszlina szót, így abban nem találhatunk semmi kivetnivalót, ha az inkriminált erdélyi magyar földrajzkönyv maszlinaolajat említ. Ennek kárhoztatása csupán avítt, a nyelvi regionalitást nem tűrő lingviszticizmus. A M-tii Bakony, Balatonul Mic nevek esetén pedig a szerzőnek nem is a magyar tankönyvvel van problémája, hanem annak román eredetijével. De ez jogos-e? A magyar földrajzkönyvek vajon nem Jura hegységet említenek-e, magyar földrajzi köznévvel egészítve ki az idegen tulajdonnevet? És nem Fekete-erdő áll-e ott, fordításként az eredeti német Schwarzwald helynév helyett? És miért lenne helytelen, hogy a Románia területén élők tankönyvében zárójelben szerepelnek ezek a román alakok? Fontos, hogy a gyermekek az anyanyelvükön tanuljanak, és magyarul magyar földrajzi tulajdonneveket használjanak. De az is fontos, hogy román közegben románok által ismert, román helynévi alakokkal éljenek: emiatt ezeket is meg kell tanulniuk.
RACSKÓ TAMÁS
(SZEGED)
