Ózonlyuk északon is

Először alakult ki az Antarktisz fölöttihez hasonló ózonlyuk az Északi-sark térségében a Nature brit tudományos folyóirat szerint húsz kilométeres magasságban a három oxigénatomból álló molekula mennyisége a szokásosnak a húsz százalékára csökkent. A legnagyobb hiányt márciusban, a sarki tél végén mérték: a káros UV-sugaraktól védő ózonpajzsot pusztító CFC-vegyületek leginkább a hidegben fejtik ki káros hatásukat. Az ózonlyuk részben lakott térségek – Észak-Európa és Oroszország – fölé is benyúlt. Bár az 1987-es montreali egyezménnyel fokozatosan kivonták a forgalomból a CFC-vegyületeket, a légkörbe jutott gázok még évtizedeken keresztül rombolják az ózont. A Déli-sark térségében minden télen jelentős méretű ózonlyuk alakul ki, és emiatt a déli félteke több országában megnő a bőrrákban szenvedők aránya. Közben a légitársaságok sorra tiltakoznak amiatt, hogy az EU januártól a repülőgépek üzemeltetőit is be akarja vonni a légszennyezést szabályozó szén-dioxid-kvótarendszerbe. Az EU-n kívül bejegyzett cégek elutasítják a költségnövekedést jelentő terveket, az uniós légitársaságok pedig attól tartanak, ha Brüsszel nem hátrál meg, az Európán kívüli országok büntetőszankciókkal sújtják őket.