HVG, 2011. október 1.
A cikk szerint „a palagáz kiszorításához” rengeteg víz szükséges. A valóban nagy mennyiségű vizet a termelés megkezdését megelőző repesztéshez használják fel, a termelés során nem, sőt egyes palagázlelőhelyek esetében a gázzal együtt sok vizet is felszínre hoznak, ami persze okozhat – nem feltétlenül – környezeti problémát. A cikk szerint egy dokumentumfilmben környezetvédők felhívják a figyelmet a kőzetrepesztés nyomán felszabaduló metán által okozott kárra. Ez kissé bizarr gondolkodásra vall, hiszen a metán a földgáz fő komponense, akár hagyományos telepből nyerik ki, akár szénből vagy palából. Nem nagyobb a veszélye a metán légkörbe jutásának a többnyire 1 kilométernél nagyobb mélységben végrehajtott palarepesztés esetében, mint a hagyományos földgáztelepek kitermelésénél. Sőt mindenféle szénbányászat esetén is jut metán a levegőbe, ahogy a felhagyott szénbányákból is.
VETŐ ISTVÁN
GEOLÓGUS (BUDAPEST)
