Uniós válságcsúcs

Tízórás megbeszélés után, hajnalban felemás eredménnyel zárult az EU csúcsértekezlete a több tagállamát sújtó adósságválságról. A pénzpiacok megnyugtatására az utolsó esélynek tartott tanácskozáson a költségvetési fegyelem megerősítését szolgáló paktumot nem minden ország fogadta el: David Cameron brit miniszterelnök először használta a vétót, amióta a szigetország 1973-ban csatlakozott a közösséghez. Kilenc másik állam – köztük Magyarország – parlamenti konzultációt helyezett kilátásba, ám a csúcs előtt a tempót diktáló Angela Merkel német kancellár és Nicolas Sarkozy francia államfő által előkészített megegyezést 2012. márciusig írásba foglalják. A megrendült euró védelmében az eddig is célként meghatározott, a GDP 3 százalékában rögzített költségvetési hiány és a 60 százalékos államadósság kritériumát ezentúl komolyan veszik, és a fiskális fegyelmezetlenséget automatikus szankciókkal büntetik. A tagországoknak a költségvetési tervezetüket el kell küldeniük Brüsszelbe, és az Európai Bíróság megvizsgálja, összhangban vannak-e az abban szereplő adatok az alkotmányokba 2012 végéig beírandó adósságfékkel. Az 500 milliárd eurós Európai Stabilitási Mechanizmust (ESM) 2012 júliusában indítják, és egy évig párhuzamosan működik a 440 milliárd eurós átmeneti válságalappal (EFSF). Az EU-tagok 200 milliárd euró hitelt nyújtanak az IMF-nek, hogy az mentőakciót szervezhessen az adósságproblémákkal küzdő uniós kormányoknak.