Felemás EU-elnökség

Hitelességi problémákkal terhelte meg az unió soros elnöki tisztét Belgiumtól fél évre átvevő Magyarország indulását, hogy az Országgyűlés nem sokkal korábban fogadta el a közösségi irányelvekbe ütköző médiaszabályozást. A „brüsszeli diktátumokat” emlegető Orbán Viktorral szembeni fenntartások mutatkoztak meg abban, hogy Herman Van Rompuy, az EU állandó elnöke számos esetben magához ragadta a kezdeményezést, a gazdasági kormányzás jövőjéről rendezett márciusi rendkívüli EU-csúcsra pedig meg sem hívták a magyar kormányfőt. Az egyetlen jelentős kormányszintű találkozó, a Keleti Partnerség időpontját a lengyel elnökség idejére tették át. Az Erős Európa mottó alatt futó magyar elnökség a tartalomszegény megállapodások és beteljesítetlen ígéretek féléve maradt. A prioritásként kezelt ügyek közül lezárultak ugyan a Horvátország EU-csatlakozásával kapcsolatos tárgyalások, ám a schengeni zóna bővítése Romániával és Bulgáriával – elsősorban a franciák és a németek ellenállásán – megbukott. Magyar kezdeményezésre júniusban megszületett az EU Duna-régió-stratégiája, de kiderült, hogy a természeti környezet megóvását és a folyó közlekedésének javítását célzó tervhez Brüsszel nem ad támogatást. Szentesítették a Fidesz EP-képviselője, Járóka Lívia által előkészített romastratégiát is, amely keretjellegéből adódóan csupán azt írja elő a tagállamoknak, hogy el kell készíteniük saját intézkedéscsomagjukat. Szintén csak politikai döntés született az integrált energiapolitika megvalósításáról. A magyar elnökség fő tárgyalási helyszíne a gödöllői királyi kastély volt, amelyet ebből az alkalomból teljesen felújítottak.