Megregulázott egyházak

A „bizniszegyházak” kiszűrésére hivatkozva a Magyarországon bejegyzett felekezetekből vagy háromszázat megfosztott egyházi státusától a parlament. A megmaradt 14 között van a katolikus, a református és az evangélikus egyház, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége, további két izraelita hitközség, öt ortodox egyház, az unitáriusok, a baptisták és a Hit Gyülekezete. Olyan világvallások szervezetei is „körön kívül” kerültek, mint a muszlimoké, a buddhistáké, a metodistáké, az anglikánoké, a jehovistáké, az adventistáké. A törvényjavaslatot kidolgozó KDNP még közel félszáz egyházat javasolt elismerni, ám a Fidesz elnökségének útmutatásai alapján a parlament az utolsó szavazás előtt átírta a törvényt. Ekkor dőlt el az is, hogy az egyházi státus odaítélése politikai mérlegelés kérdése lesz: nem bíróság, hanem a parlament dönthet róla. Az egyesületi létbe taszított egyházak – köztük nagy múltú, iskolafenntartó, szociális intézményeket működtető közösségek is – január elsejétől kérvényezhetik a visszaminősítésüket. A diplomáciai tiltakozásokat is kiváltó törvény Semjén Zsolt KDNP-s miniszterelnök-helyettes szerint „kodifikációs remekmű” lett. Miután december közepén elterjedt a hír, hogy az Alkotmánybíróság megsemmisíti a törvényt, a Fidesz bejelentette: „jogtechnikai megfontolásból” visszavonja.