E. coli Németországban

Ne egyenek nyers uborkát, paradicsomot, salátát, és mossanak gyakran kezet – ez volt az első, mint később kiderült, mit sem érő jó tanács, amivel az embereket nyugtatni próbálták a háború utáni időszak legnagyobb, élelmiszer-eredetű járványának kitörésekor Németországban. Az E. coli baktériumtól származó fertőzés rohamosan terjedt, több ezren betegedtek meg hasmenésben, kerültek kórházba. Folyamatosan nőtt a halálos áldozatok száma, az illetékes Robert Koch Intézet járványriadót hirdetett, iskolákat zártak be. A hatóságok először a spanyol importuborkát okolták, ami gyakorlatilag Európa-szerte eladhatatlanná vált, de valamennyi zöldségféle forgalma visszaesett, miután a pánik az egész kontinensre átterjedt, Oroszország például valamennyi, az EU-ból származó zöldségfélére átmeneti importtilalmat rendelt el. Később derült csak ki az uborka „ártatlansága”, s amint a novemberi berlini vizsgálatok megerősítették, Egyiptomból származó görögszénamag és az abból egy alsó-szászországi biogazdaságban termesztett csíra volt a kiváltó ok. A járványnak 53 halálos áldozata volt, a termelők a vaklárma nyomán nyakukon maradt zöldségfélék miatt az EU-tól összesen 226 millió (a leginkább érintett spanyolok 71 millió) euró kártérítést kaptak. A csírafogyasztástól a járvány zárójelentésében továbbra is óva intettek az illetékesek.