Lex Biszku

Igazságtételi törvénykezésbe kezdtek a kormánypártok, az alaptörvényhez benyújtott átmeneti rendelkezésekben kívánva megítélni az 1990 előtti évtizedeket. A tervezet szerint a preambulumban a kormánypártok az MSZP felelősségét is kimondanák a kommunista évtizedekért, azon az alapon, hogy a szocialista párt az alakulásakor az egykori állampárt jogutódjának nyilvánította magát. (Ennek nyomán Gaudi-Nagy Tamás, a Jobbik parlamenti képviselője olyan módosító indítványt nyújtott be, amely betiltaná az MSZP-t.) A törvénytervezet elfogadása esetén lehetőség nyílna arra, hogy a kommunista diktatúra egyes egykori vezetőinek juttatásai csökkenthetők legyenek. Kimondaná a törvény azt is, hogy a pártállam nevében, érdekében vagy egyetértésével elkövetett súlyos bűncselekmények nem évültek el, ha az elkövetéskor hatályos büntetőtörvény figyelmen kívül hagyásával politikai okból nem üldözték azokat. Emellett létrehoznák a Nemzeti Emlékezet Bizottságát, amely többek között a kommunista múlt feltárását végezné. A tervezet lex Biszkuként híresült el, mivel a kommunista felső vezetők közül, egykori belügyminiszterként, ő számít a legérintettebbnek ezekben az ügyekben.