Uniós csúcson a magyar kamat

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris tanácsa fél százalékponttal, 6,5 százalékra emelte a január óta változatlan jegybanki alapkamatot. Ez az EU-n belül a legmagasabb szint, amit Európában is csak Ukrajna és Oroszország irányadó rátája haladott meg. A monetáris szigorítást alapvetően az váltotta ki, hogy a tanács veszélyeztetve látta az MNB 3 százalékos inflációs céljának teljesülését. Az éves fogyasztói árindex októberben 3,9 százalék lett, 0,8 százalékponttal magasabb a júliusi idei mélypontnál. Az is a kamatemelés mellett szólt, hogy a Moody's befektetés- és hitelminősítő – elsősorban arra hivatkozva, hogy a devizahitelek végtörlesztése még sérülékenyebbé teszi Magyarországot – befektetésre nem ajánlott, úgynevezett bóvli kategóriába sorolta vissza a magyar adósságosztályzatot. A leminősítés hatására a forint az euróval szemben 317,90 forintos rekordszintig gyengült, míg egy svájci frankért – az augusztusi, 273 forintos történelmi csúcs felé elmozdulva – közel 260 forintot kellett adni. Az állampapírhozamok csaknem két számjegyig emelkedtek, a tőzsdei részvények estek. Az év hátralévő részében enyhe pozitív korrekció következett be, de december 19-én a forint az euróval szemben még így is közel 10, míg a svájci frankkal szemben 11,6 százalékkal volt gyengébb a tavaly év véginél. Az állampapírok közül az egy éven belüliek hozama 1,5, a hosszabb lejáratúaké közel 1 százalékponttal állt magasabban, míg a BUX index 20 százalékkal volt alacsonyabb, mint egy éve.