A Kadhafi-éra vége

A líbiai felkelők gyilkolhatták meg a menekülés közben szülővárosában, Szirtében elfogott Moammer Kadhafit, aki a hivatalos verzió szerint tűzharcban vesztette életét. Az ideiglenes vezetés, a Nemzeti Átmeneti Tanács bejelentette Líbia felszabadulását a diktátor 42 évig tartó rémuralma alól. A szabadságharc Bengáziban, februárban kezdődött, de a kormányerők ellentámadásba lendültek. Az ENSZ BT márciusi határozatában légtértilalmat léptetett életbe, aminek keretében a NATO légicsapásokat kezdett Kadhafi fegyveres ereje ellen. A nyugati segítséggel a felkelők fokozatosan felmorzsolták a rezsim erejét, augusztusban pedig elfoglalták Tripolit. A polgárháború során Kadhafi hat fia közül három életét vesztette, egyet elfogtak, kettő pedig az ezredes egyetlen lányával együtt Algériába menekült. Az új kormányfő, a húsz évig az USA-ban élt Abdurrahim el-Keib novemberben világiakból álló kormányt alakított, mellőzve az iszlamistákat, és kisebb szerepet juttatva a Bengázit képviselő politikai erőknek. A menetrend szerint fél év múlva választják meg az alkotmányozó nemzetgyűlést. Becslések szerint a polgárháború 10 ezer halálos áldozatot követelt, és több tízmilliárd dolláros kárt okozott. Az olajlétesítmények zöme azonban nem károsodott, a kitermelés az év vége felé elérte a háború előtti napi 1,6 millió hordó negyedét.