A kormánypártok késő ősszel nyújtották be még 2010-ben megígért tervezetüket az új választási törvényről, mely a kisebb parlament létrehozását célozza. E szerint a jövőben a magyar parlament létszáma 199 fő lesz, közéjük értve a magyarországi kisebbségek képviselőit. Szavazhatnak majd a határon túli magyarok is, de csak a pártok országos listáira, így külön képviseletük a tervek szerint nem lesz a parlamentben. Vannak azonban olyan módosító javaslatok a parlament előtt, amelyek mind a kisebbségeknek, mind a határon túli magyaroknak a 199 fő felett tennének lehetővé képviseletet; ezekről lapzártánk után szavaznak.
Az új választási törvény lényegében a régi nyomdokán halad, néhány kivétellel. Továbbra is vegyes, de egyfordulós választási rendszer lesz, azaz egyéni képviselőjelöltre és listára is lehet majd szavazni, és marad az ötszázalékos bekerülési küszöb is. 106 egyéni választókerületet alakítanak ki, melyekben az viszi el a mandátumot, aki a legtöbb szavazatot szerzi, azaz a szavazatok felénél akár jóval kevesebbel is képviselő lehet valaki. Az ajánlócédulák megmaradnak – az eddiginél többet kell gyűjteni belőlük, de az arány nem változik jelentősen, mivel az egyéni körzetek is nagyobbak lesznek. A többi képviselő országos listáról jut a parlamentbe, a területi lista megszűnik.
Az egyéni körzetek határait a kevesebb mandátumhoz kellett szabni. A figyelembe veendő szempontok között szerepelt, hogy megyehatárokat az új körzetek ne lépjenek át, s a választók száma körzetenként ne térjen el 15 százaléknál nagyobb arányban. Ezeket a szabályokat a tervezet készítői betartották, ám így is sikerült olyan megoldásokat kitalálni (jellemzően nagyvárosok felbontásával, oly módon, hogy kisebb környékbeli településeket tettek melléjük), amelyek a mai kormányoldalnak kedvezhetnek.
Az egyéni körzetekben – másutt elég ritkán használt választástechnikai megoldásként – a győztes megkapott, de „nem hasznosult” voksait (azaz az első és a második helyezett szavazatainak különbségét) hozzáadják pártjának országos listájáéhoz. Ezzel az egyéniben jól szereplő pártok további, indokolatlan előnyre tesznek szert az országos listára jutó szavazatok elosztásánál. (A vesztesek megszerzett szavazatai ezentúl sem vesznek el, gyarapodnak velük pártjuk országos listájának voksai.)
Nemzetiségi listát a kisebbségek országos önkormányzatai állíthatnak, de csak az szavazhat rá, aki feliratkozik a nemzetiségi névjegyzékre. Ő viszont nem szavazhat pártlistára. Az országos listáról nemzetiségenként egy kedvezményes mandátum osztható ki, feltéve, hogy a szavazatok száma elég ehhez. A mandátumot nem szerzett nemzetiségeket a teljes képviselői jogokkal nem rendelkező szószóló képviseli majd a parlamentben.
