Különös alkotmányjogi műfajt teremtett az Országgyűlés azzal, hogy tavalyi utolsó munkanapján, december 30-án elfogadta az alaptörvény átmeneti rendelkezéseit. A Magyar Közlönyben másnap törvénysorszám nélkül kihirdetett dokumentum szerint ezek az előírások az „alaptörvény részét képezik”. A novemberben benyújtott kormánypárti törvénytervezet alapján született szöveg – amiről a parlament honlapja január 1-jén délben egyébként még azt írta, hogy a köztársasági elnök aláírására vár – első része politikai nyilatkozat a kommunista diktatúrából a demokráciába való átmenetről, s csak a második része tartalmaz valóban „átmeneti” rendelkezéseket. Ezek részint a tavaly áprilisban kihirdetett alaptörvény módosításai, illetve más jogszabályok ezzel kapcsolatos korrekciói. A jogbiztonságra nem különösebben kényes kormánypártok most mindenesetre leszögezték, hogy „az alaptörvény hatálybalépése nem érinti a hatálybalépése előtt alkotott jogszabályok, kibocsátott közjogi szervezetszabályozó eszközök és állami irányítás egyéb jogi eszközei, meghozott egyedi döntések, valamint vállalt nemzetközi jogi kötelezettségek hatályát”.
Mindez persze nem jelenti azt, hogy az új alkotmány ne forgatná fel alaposan a közjogi berendezkedést. Elsőként az igazságszolgáltatás kapcsán mondja ki a decemberi pótalkotmány, hogy: „A Legfelsőbb Bíróság, az Országos Igazságszolgáltatási Tanács és elnöke jogutódja az ítélkezési tevékenység tekintetében a Kúria, a bíróságok igazgatása tekintetében – sarkalatos törvényben meghatározott kivétellel – az Országos Bírósági Hivatal elnöke. A Legfelsőbb Bíróság elnöke, az Országos Igazságszolgáltatási Tanács elnöke és tagjai megbízatása az alaptörvény hatálybalépésével megszűnik.” Máshol csak névváltás volt: a megyei bíróságok törvényszékek lettek, a helyiek járásbíróságok.
Az ombudsmani rendszer viszont teljesen átalakult. Az állampolgári jogok országgyűlési biztosának új elnevezése alapvető jogok biztosa, aki nemcsak az általános ombudsmannnak, hanem a nemzeti és etnikai jogok, valamint a jövő nemzedékek országgyűlési biztosának is jogutódja. A nemzeti és etnikai kisebbségek, valamint a jövő nemzedékek hivatalban lévő biztosa az alapvető jogok biztosának helyettese lett (az adatvédelmi biztos feladatát egy kormányhivatal veszi át).
Betoldották az átmeneti rendelkezések közé a sokat vitatott jegybankszabályt is, amely szerint „sarkalatos törvény úgy rendelkezhet, hogy a pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletét ellátó szerv és a Magyar Nemzeti Bank feladat- és hatásköreit általános jogutódként egy új szervezet láthatja el, amelynek elnökét a köztársasági elnök (...) nevezi ki”. Ezzel csak az összevonás lehetőségét teremtették meg, maga az ezt megvalósító sarkalatos törvény nem született meg.
Törvénydömping azonban volt, a Ház december végén rohamtempóban próbálta pótolni a hiányzó kétharmados jogszabályokat (talán e sietségnek tulajdonítható, hogy a nemzeti mobilfizetési rendszerről a közlönyben megjelent római számozás szerint megszületett a „százkilencventizedik” törvény). Az átmeneti rendelkezésekkel egyszerre hirdették ki az ismét megszavazott új egyházjogi törvényt, s a december 31-én megjelent 632 oldalas közlönyben napvilágot látott a jegybankról, a családok védelméről, valamint a kommunista diktatúrában elkövetett egyes bűncselekmények üldözéséről szóló három törvény is.
Az év végi rohanást mi sem jellemzi jobban, mint hogy december 30-án két Magyar Közlönyt is közzétettek. Az első 530, a második 670 oldalas volt, s bennük számos olyan módosítás jelent meg, melyek az alkotmányváltáshoz kapcsolódtak. Az elsőbe került például a gazdasági stabilitási, a nemzeti vagyonról szóló, valamint az államháztartási törvény. A másodikban közzétett, több száz törvényt érintő csomag egy része a szabályokban a Magyar Köztársaságot Magyarországra, az alkotmányt alaptörvényre cseréli, más esetekben viszont jócskán átrendez kétharmados törvényeket. Hosszan részletezi például a házelnök javadalmazására vonatkozó előírásokat - azt idézően, ahogy korábban az alkotmánybírósági elnök kedvezményeit is ecsetelték az új AB-törvényben. Közzétették a lényegében csak később hatályba lépő új törvényt a parlamenti képviselők választásáról, s ebbe a közlönybe tuszkolták bele a felsőoktatási törvényt, valamint az állami kitüntetésekről szóló új jogszabályt (amely szerint például lesz Magyar Szent István-rend és Magyar Becsületrend).
A törvényhozási hajrával az intézmények nem állták a versenyt. Január 1-jén még Legfelsőbb Bíróság szerepelt például a hivatalos bírósági honlapon. Hasonló volt a helyzet a parlamenti biztosok oldalán is. Igaz, ott a címlapon piros betűkkel röviden már jelezték, hogy milyen változtatások következtek be az ombudsmani rendszerben.
JUHÁSZ GÁBOR
