HVG, 2012. március 24.
Örsi Ferenc, a tehetséges író és tehetségtelen titkos ügynök (képünkön) mentségére szólnék, mert úgy érzem, nem nézhető mindig minden az utókor fekete-fehér éleslátásával. Nem mondom, magam is meglepődtem, amikor a titkosszolgálati levéltárban szembesültem avval, hogy egy évtizedig jelentett a Jelenkor elődjének tekinthető Dunántúl című folyóirat egész írói köréről, köztük apámról, Szántó Tibor íróról is. Objektíve persze az ilyesmire nincs mentség. (Még akkor se, ha Örsi a jelentéseiben igyekszik mindenkire jót mondani, és büszkén jó barátainak nevezi őket.) Aki azonban nem volt 17 évesen Horthy-féle hadapródiskolás, nem félte össze magát emiatt az 1945 utáni 11 évben, nem hurcolták börtönbe a pécsi rádióban elkövetett „ellenforradalmi cselekmények” miatt, nem lengették meg előtte a kenderkötelet, az mondja Örsi helyett, hogy ő bizony semmiképp sem lett volna besúgó. Arról pedig, hogy hazafias alapon szervezték be, csak annyit: apámról írott könyvemhez megtaláltam és meginterjúvoltam az egykori belügyi tisztet, akire az író vádlottak voltak kiszignálva (stílszerűen nyugdíjas éjjeliőr Pécsett), s aki még ma sem érti, mi rossz volt az 56 utáni megtorló perekben. Ő mondta, mennyire fájt neki, hogy apám a kihallgatások során milyen ellenséges, krakéler módon viselkedett vele, aki csak segíteni akart, míg bezzeg az Örsi! Azzal olyan jóban voltak, hogy még a szabadulása után is többször meglátogatta, még ebédelt is Örsiéknél. És, gondolom, az író, aki közben úgy érezte, hogy ideiglenesen van szabadlábon, 1960-ban végül igent mondott. Hazafias alapon. És még egy adalék Szőnyei Tamás Titkos írás című kitűnő könyvéhez: apám, aki felfedezte és a Dunántúlhoz vitte a költő Pál Józsefet, később mindig rongy embernek mondta őt, aki miatt éveket ült Rákosy Gergely, az Óriástök szerzője. Mert egyszer csak elterjedt, hogy Pál spion. Csorba Győző pedig maga mondta, hogy tudomása szerint Pál volt a ráállított ügynök. Így Pécsen ki is közösítették a művészvilágból, s hamarosan meghalt. A Szőnyei-könyvből viszont az derül ki, hogy egy csomó ügynököt is Pálra állítottak, mert be akarták szervezni. Ettől még lehetett maga is spion, de Szőnyei Tamás azt mondja, egyetlen betűnyi adatot sem talált erre vonatkozóan az egész levéltárban. Az ember elborzadva gondol arra ötven év távlatában: lehet, hogy Pál József élete és halála is egy ávós „játszma” része volt?
SZÁNTÓ PÉTER
(BUDAPEST)
