Ha Moldova Romániához csatlakozik, akkor nem lehet megőrizni területi épségét, a Dnyeszter Menti Köztársaság, amely két évtizede magát önkényesen függetlenné kiáltotta ki, Oroszország részévé válhat – vélekedett Dmitrij Rogozin orosz miniszterelnök-helyettes, aki államfői megbízottként a minap a moldovai fővárosban, Chisinauban (Kisinyov) és a szakadár térség központjában, Tiraszpolban tárgyalt. A 49 éves politikus nem először hívta fel magára a figyelmet, agresszív, olykor sértő stílustól sem visszarettenő megmondóembernek tartják, aki nacionalista, egyes értékelések szerint egyenesen birodalmi nézeteket képvisel.
Színésznek készült, de végül a moszkvai Lomonoszov Egyetemen szerzett újságírói diplomát 1986-ban, aztán az ifjúsági szervezetek nemzetközi kapcsolatait összehangoló bizottságban kapott állást, és az első szovjet politikus volt, aki a Moszkva által támogatott Salvador Allende elleni 1973-as puccs után Chilében járt, ahol találkozott a tábornok-elnökkel, Augusto Pinochettel. 1992-ben megalapította az Orosz Közösségek Kongresszusát (KRO), amely eredetileg a volt szovjet köztársaságok orosz ajkú lakosságát igyekezett összefogni, 1995-ben azonban orosz társadalmi szervezetté alakult át, Rogozin pedig a nagypolitika színpadára lépett. 1997-ben egyéni jelöltként parlamenti képviselő lett, kétszer is újraválasztották, volt az állami duma alelnöke is.
2003-ban esélyesnek tartották az elnöki párt, az Egységes Oroszország (JeR) általános tanácsának élére, de végül a Rogyina (Haza) nevű népi-patrióta választási szövetséghez csatlakozott. Szembe is ment a központi politikával: 2005-ben éhségsztrájkkal tiltakozott az ellen, hogy pénzbeli juttatássá alakították át a nyugdíjasok kedvezményeinek nagy részét. Miután megjelent a Megtisztítjuk Moszkvát! című nacionalista, rasszista kampányfilmben, információs bojkottot hirdettek ellene, így lemondott az időközben párttá alakult Rogyina vezetői posztjáról. A KRO-t 2006-ban élesztette újjá, és a szervezet akkor együttműködött a nyíltan idegengyűlölő és tavaly bíróság által be is tiltott Illegális Bevándorlás Elleni Mozgalommal. Utóbbi vezetőivel Rogozin Nagy-Oroszország néven pártot akart alapítani, ám azt nem jegyezték be. Vlagyimir Putyin elnök, aki állítólag már az 1990-es években felfigyelt az agilis politikusra, valószínűleg „semlegesíteni” akarta, amikor 2007-ben kinevezte az orosz NATO-képviselői posztra.
A belpolitikába tavaly ősszel tért vissza: a parlamenti választás előtt Putyinéknak szükségük volt egy „emberarcú nacionalistára”, aki a JeR oldalára tudja állítani a nemzeti érzelmű szavazókat. Rogozin jutalmul decemberben a hadiiparért felelős miniszterelnök-helyettes lett, és az újjáalakuló kabinetben övé lehet a védelmi tárca is. Tavaly 4,2 millió rubelt (32 millió forintot) keresett, van egy 136 négyzetméteres lakása, nyaralója, két luxusterepjárója, valamint egy BMW motorja. A motorozás az egyik hobbija a franciául, angolul, spanyolul, olaszul és csehül is beszélő politikusnak, aki fiatalon kézilabdázóként a Sport mestere címet is elnyerte. Szívesen kosárlabdázik, focizik, teniszezik és búvárkodik. Megszerezte a filozófia doktora címet, több könyvet írt, és rendszeresen jelentkezik a Twitter mikroblogon. Feleségével, a szovjet titkosrendőrség, a KGB egyik tábornokának lányával – aki most népi kézművességet támogató alapítványnál dolgozik – egyetemistaként ismerkedett meg. 1983-ban megszületett a fiuk, aki a közelmúltig egy fegyvereket is gyártó vállalat vezérigazgató-helyettese volt, a moszkvai képviselő-testület tagja, és két unokával is megajándékozta Rogozint.
