Az USA monetáris politikájának történetében példátlan módon a jegybank szerepét betöltő Fed úgy döntött, hogy az irányadó kamatlábat mindaddig zéró közelében tartja, amíg a munkanélküliség nem csökken 6,5 százalékra, hacsak az infláció nem gyorsul 2,5 százalék fölé. Nem ez az első szokatlan lépés, amit a 2007 óta tartó válság következményeinek kezelésére, a gazdasági növekedés élénkítésére tesz a Fed. Az egynapos lejáratú kamatot négy éve csökkentette nullára, és már 2400 milliárd dollárnyi államkötvényt, illetve jelzáloghitelekhez kötődő kötvényt vásárolt, hogy pénzt pumpáljon a piacra, és mérsékelje a hosszú távú kamatszintet. Szeptember óta az előbbi papírokból havi 45, az utóbbiakból 40 milliárd dollárért vesz. A monetáris politika extrém lazítását és annak a munkanélküliséghez kötését a 12 fős nyílt piaci bizottságban egyedüliként ellenző Jeffrey Lacker, a Fed richmondi tagbankjának elnöke szerint ezzel a jegybank feladja az infláció leszorításának célját. Az állástalanok aránya novemberben 7,7 százalékra mérséklődött az előző havi 7,9-ről, de ezt annak tulajdonítják, hogy sokan kikerültek a rendszerből.
Fed-feltételek
