A nép hevében

  • HVG

HVG, 2016. március 19.

Cikkük állításától eltérően Donáth György nem volt az Egyedül Vagyunk című folyóirat felelős szerkesztője. Az 1938 októberétől 1944 októberéig havonta megjelent folyóiratnak Donáth 1940 áprilisa és novembere között a szerkesztőbizottsági tagja volt, és összesen két írást tett közzé benne. A folyóirat szerzői között feltűnt egyébként Illés Endre, Illyés Gyula, Szabó Pál, Wass Albert, Darvas József, Szabó Lőrinc, Veres Péter, Csuka Zoltán, Takáts Gyula, Weöres Sándor is – mind közismert „uszító”? Ugyancsak téves állítása a szerzőnek, miszerint Bárdossy László hadat üzent a Szovjetuniónak. Hadüzenethez az államfőnek volt joga, Bárdossy László pedig az adott időben miniszterelnök és külügyminiszter volt. Bárdossy 1941. június 27-én az Országgyűlés Képviselőházában a következő bejelentést tette: „Tisztelt Ház! Egészen rövid bejelentést szeretnék tenni. A Ház elnöke méltó szavakkal bélyegezte meg a Szovjet népjogellenes és minősíthetetlen támadását. A magyar királyi kormány megállapítja, hogy a támadások következtében Magyarország és a Szovjet-Unió között a hadiállapot beállott. (Hosszantartó éljenzés és taps a Ház minden oldalán.)” Faragho Gábor sem volt a magyar királyi csendőrség főfelügyelője. Ő 1942. november 15-e és 1944. július 1-je között a magyar királyi csendőrség felügyelője, majd 1944. július 1-jétől 1944. október 16-áig a magyar királyi csendőrség és rendőrség felügyelője volt. Horthy Miklós felelősségre vonásával kapcsolatban valóban általában Sztálin 1946. áprilisi megnyilatkozását szokták emlegetni, de a felelősségre vonást az Ideiglenes Nemzeti Kormány sem kívánta. Gyöngyösi Jánostól, az Ideiglenes Nemzeti Kormány külügyminiszterétől 1945. június 11-én ezt kérdezte a Szövetséges Ellenőrző Bizottság egyik brit diplomatája: „...vajon Horthy tengernagyot háborús bűnösnek tekintik-e”? Gyöngyösi válasza szerint „...ez egy igen kényes kérdés, s bár a Horthy-rendszer az elmúlt húsz esztendőben sok rosszat tett, az öregember tett valami jót is az országért, és végül is ki akarta vezetni a háborúból. A németek nagyon rosszul bántak vele, s végül elrabolták és internálták, a családjával együtt, s ez bizonyos rokonszenvet keltett iránta a lakosságban. További körülmény a kora (77 éves). Gyöngyösi doktor azt mondta, hogy nem tudja elképzelni «az élő Horthy» képét a jelenlegi Magyarországon, de azt sem tudja elképzelni, hogy perbe fogják mint háborús bűnöst, halálra ítéljék, kivégezzék és így mártírt csináljanak belőle. Ez az, amit a legkevésbé akarnak. Azt javasolta, hogy a legajánlatosabb dolog az lenne, ha soha nem térne vissza Magyarországra, hanem családjával külföldön élne.”

SZAKÁLY SÁNDOR

HADTÖRTÉNÉSZ (BUDAPEST)

Hozzászólások