HVG BrandLab: Mi az emberiség legfontosabb találmánya?
Koltai Balázs: A kommunikáció. Meggyőződésem, hogy azért sikerült kiemelkednünk az állatvilágból, mert elkezdtünk kommunikálni, majd csapatban dolgozni. Ez volt a kulcsa annak, hogy túl tudtunk élni, pedig nem mi voltunk a legerősebb emlősök a Földön. Azóta sem jöhet létre új találmány az információk megosztása nélkül.
H.B.: Emlékszel, hogy mikor hallottál először az AI-ról?
K.B.: Talán valamikor a nyolcvanas években megnéztem a 2001: Űrodüsszeiát, és abban láttam először olyan gépet, ami az emberektől függetlenül gondolkodik, majd hoz döntéseket. Akkor azt gondoltam, hogy ez mindig is csak egy sci-fi-elem marad. Félelmetes, hogy azóta mennyit fejlődött a technológia.
H.B.: A kétezres évek elejétől kezdve számtalan nagyvállalatnál dolgoztál. Ezeknél a cégeknél milyen formában jelentek meg az első automatizációk?
K.B.: A cégek akkoriban vezették be a robotizált folyamatautomatizálást. Ezekkel a megoldásokkal emberek által manuálisan végzett, egyszerűbb munkafolyamatokat lehetett automatizálni. A mesterséges intelligenciával viszont lehetőség nyílt arra, hogy a robotok támogassák, vagy akár helyettesítsék is az embert komplexebb, gondolkodást igénylő feladatokban. Az AI már jóval a ChatGPT indulása előtt is része volt az életünknek, csak kevésbé vettük észre. A Facebookon már tíz évvel ezelőtt is mesterséges intelligenciával működő algoritmusok döntötték el, hogy egy adott felhasználó milyen tartalmakat lát a hírfolyamában.
H.B.: A titulusod „digitális transzformációs vezető”. Ez mit takar?
K.B.: A vállalatoknak segítek digitális eszközökkel fejleszteni a működésüket és különféle stratégiai célokat elérni. Ha van olyan céges feladat, amit manuálisan, kevésbé összeszedetten végeznek el, akkor bemutatom a vezetőknek, hogy milyen alternatív lehetőségek léteznek. Miután kiképeztem őket, együtt be is vezetjük ezeket a megoldásokat. Az AI a digitális eszközöknek a szteroidokon működő változata, amellyel sokkal többet tudunk elérni.
Koltai Balázs
H.B.: Az AI berobbanásával sok cégvezetőnek az lehet az érzése, hogy még nehezebb tartani a lépést a technológiával, mint korábban. Mit szoktál tanácsolni nekik?
K.B.: Először mindig azt javaslom, kezdjük egy rövid oktatással. Egy vezető nem fog tudni addig a saját cégére nézve releváns döntéseket hozni ezen a téren, amíg legalább minimális szinten át nem látja az AI-ban rejlő lehetőségeket. Ezután kritikusan fel kell mérnünk a szervezet működését, majd a vállalati célok figyelembevételével kialakítunk egy fejlesztési tervet.
H.B.: Az AI integrációjával hogyan lehet akár rövid távon üzleti előnyre szert tenni?
K.B.: Ez nagyban függ az adott problémától, de nézzünk egy konkrét példát: megkeresett egy vezető azzal, hogy naponta kétezer e-mail érkezik hozzájuk, és a tíz fős csapatának minden tagja elolvassa mindegyiket, mert csak így derül ki, melyik levél kihez tartozik. Egy olyan AI megoldást vezettünk be, amely az e-maileket a tartalmuk szerint automatikusan továbbítja a felelősöknek. A legtöbb vezető célja nem a munkavállalók számának csökkentése, hanem az, hogy időt takarítson meg a csapatának, amely így jobban tud koncentrálni a valódi értékteremtésre. Ez pedig üzletileg is hamar megtérül.
H.B.: Egyre több az olyan AI megoldás is, amivel viszont már könnyedén ki lehet váltani az emberi munkaerőt. Mit tanácsolnál azoknak az adminisztrátoroknak, kreatív szakembereknek, akik féltik a munkájukat?
K.B.: Aki azt mondja, nem kell félteni a munkádat az AI-tól, nem teljesen látja át, mi zajlik a munkaerőpiacon. A mesterséges intelligencia először csak támogatja az emberi gondolkodást, de idővel egyre több munkakörben helyettesíteni is fogja. A legfontosabb, hogy megtanuljuk használni a saját szakmánkhoz kapcsolódó AI eszközöket, ezáltal hosszabb ideig tudunk relevánsak maradni a munkaerőpiacon. A technológiai fejlődést nem tudjuk megállítani, azonban a folyamatos önképzéssel növelhetjük a saját hatékonyságunkat, gyorsabbá, kreatívabbá, sőt, élvezetessé tehetjük a munkánkat. Látva az AI exponenciális fejlődését, nehéz megmondani, hogy fog kinézni a munkaerőpiac tíz év múlva. Egyes elméletek szerint a legbiztosabb munkaköre a szerelőknek van. Nekik ugyanis egy testben kell tudniuk beszélgetni, vezetni, lépcsőn cipekedni, fúrni-faragni és finommechanikai munkákat végezni. Ezek rendkívül összetett feladatok, de ki tudja, hogy a robotok mikor jutnak el arra a szintre, hogy erre is képesek lesznek.
H.B.: Látva ezeket a tendenciákat, hogyan fogadják az egyes vállalatok az AI megoldásokat?
K.B.: A magyar munkaerőpiacra inkább az a jellemző, hogy a vállalatok növekedni szeretnének, de ehhez egyszerűen képtelenek találni vagy megtartani a megfelelő képzettségű kollégákat. Először a vezetőkkel, tulajdonosokkal szoktam találkozni, nekik mindig azt tanácsolom, hogy őszintén beszéljenek a felmerülő kérdésekről a csapatukkal, és mondják el, mi a cél a mesterséges intelligenciával. Én mindig azt mondom, hogy az AI átveszi a munkád egy részét, de örülj neki, mert így marad időd hasznosabb feladatokra. Ha pedig megtanulsz együtt dolgozni az AI-jal, a cégek szemében is értékesebb leszel. Ez a pozitív hozzáállás a legtöbb esetben segít csökkenteni a kezdeti félelmeket.
H.B.: Nemzetközi összehasonlításban mennyire nyitottak a magyar cégek a digitális transzformációra?
K.B.: A magyar piacon a legnagyobb kihívást a forráshiány jelenti. A nyugat-európai vállalatoknál nem kérdés, hogy ennek a folyamatnak a finanszírozási hátterét biztosítani kell. Magyarországon viszont sok cég óvatosabb, inkább kivárnak például valamilyen állami támogatásra. Ezzel együtt azt látom, egyre többen ismerik fel, hogy az AI a cég jövőjének a záloga. Sokan pedig, akik megtorpantak egy éve, mostanság visszajönnek hozzám, ugyanis látják, hogy a versenytársak is elkezdtek fejlődni és nem akarnak lemaradni.
H.B.: A cégvezetők körében általános félelem az AI – és akár más digitális eszköz – használata során az adatbiztonság. Hogyan lehet kezelni ezeket a kockázatokat?
K.B.: Az ügyfeleim első kérdései között mindig szerepel, hogy vajon az AI mennyire biztonságos. Ilyenkor rá szoktam mutatni, hogy a vállalat levelezőrendszerének adatai, a kontaktok, a dokumentumok már jelenleg is a felhőben vannak, tehát ezt a lelki gátat már átlépték. A technológiai szolgáltatóknál mérnökök ezrei dolgoznak azon, hogy az adatok minél nagyobb biztonságban legyenek, miközben egy cég házon belüli szerverére csak egy kisebb IT-csapat vigyáz. A veszély persze valós, szoktunk is hallani adatszivárgásokról, de ezek legtöbbször olyan felhasználói hibákra vezethetők vissza, mint a gyenge vagy rég cserélt jelszavak.
H.B.: A saját munkád során mire használod az AI-t?
K.B.: A workshopokra, előadásokra való felkészülésben használom például akkor, ha az ügyfél iparágáról releváns, friss információkra van szükségem. Szoktam olyan ügyfelekkel levelezni, akik nem az általam használt amerikai angolt, hanem a brit angolt beszélik, ekkor is segít az AI. Remekül tudom még alkalmazni tesztek készítéséhez, értékeléséhez is. Igyekszem minél több új AI modellt kipróbálni, hogy naprakész tudásom legyen. Az ügyfelekkel folytatott személyes kommunikációt viszont egyelőre nem adnám ki a kezemből.
H.B.: Miután az AI-jal dolgozol egész nap, előfordul olyan, hogy estére telítődsz, és otthon már csak azért sem kérdezed meg tőle, hogy milyen recept alapján készítsd el a vacsorát?
K.B.: Munka közben rengeteg impulzus ér, ezután pihentető kikapcsolni a gépet, lehalkítani a telefont, és kicsit eltávolodni a digitális világtól. Nagyon szeretek a családommal, a barátaimmal beszélgetni, és ebben sincs szükségem mesterséges intelligenciára. Veszélyes tendencia, hogy az AI-t sokan lelkisegélyre, coachingra használják. A ChatGPT például mindig bátorító, még akkor is megdicsér, ha felteszünk neki egy kérdést. Ez addiktív lehet, ráadásul egy mesterséges valóságba kerülünk.
H.B.: Mit vársz legfontosabb, jövőbeni áttörésként az AI-tól?
K.B.: Nagyon szeretném, ha képes lenne javítani az életminőségünkön például az oktatáson keresztül. Ma egy tehetséges gyerek egy borsodi faluban jóval kisebb eséllyel kapja meg a szükséges támogatást, mintha Budapest tehetősebb részeire születik. Ha majd a tanárok az AI segítségével a gyerekek tehetsége, érdeklődése szerint testre szabott feladatokat tudnak alkalmazni, akkor az óriási előrelépést fog jelenteni a tehetséggondozás és a korrepetálás területén. Ezzel párhuzamosan pedig csökkenhet a jelentősége annak, hogy egy gyerek földrajzi értelemben hol nő fel.
H.B.: Részt veszel a HVG és az Amazing AI szakmai AI rendezvényén. Mit vársz a legjobban ettől az eseménytől?
K.B.: Sok remek előadó lesz, kíváncsian várom, hogy a többiek milyen tippeket, trükköket, ötleteket, módszertanokat hoznak. Azért is szeretem az ilyen konferenciákat, mert izgalmas személyes beszélgetésekre is adódik lehetőség a szünetekben. Bevallom, sokat várok az eseménytől, de az, hogy kurátorként Szurop István működött közre, illetve az Amazing AI is részt vett a szervezésben, nekem ez már garancia a minőségre.
A HVG és az Amazing AI közös AI Talks rendezvényének keretein belül a fellépő szakértőkkel az Amazing AI indított podcastsorozatot:
