10 érv, amiért kihagyhatatlanok a Salzburgi Ünnepi Játékok
Operabemutatóival, színházi előadásaival és hangversenyeivel a Salzburgi Ünnepi Játékok lassan egy évszázada a világ egyik legjelentősebb kulturális fesztiválja. Ahogy a hagyományosan július végén kezdődő, öthetes rendezvénysorozat felejthetetlen színpadi bemutatókat, úgy vaskos botrányokat is megért története során.
1. Művésznek való vidék
Wolfgang Amadeus Mozart szülővárosa, a világ klasszikus zenei színpadaként is emlegetett Salzburg, a mecénás kedvű, művészetszerető arisztokrácia jóvoltából, már a hercegség idején a kultúra fellegvára volt. A tartományi székhelyen a 19. század közepétől rendszeresen szerveztek zenei fesztiválokat, ám az ünnepi játékok alapítására csupán 1920-ban került sor. Az eseményt az akkori művészeti színtér jelentős figurái kezdeményezték: Max Reinhardt rendező és színházigazgató, Hugo von Hofmannsthal író, Richard Strauss zeneszerző, valamint Franz Schalk, a Bécsi Opera akkori igazgatója és Alfred Roller osztrák díszlettervező.
A fesztivál eleinte pusztán színházi előadásokból állt, majd a repertoár folyamatosan bővült klasszikus zenei koncertekkel, melyekhez 1922-től csatlakoztak a Mozart-operabemutatók is. Miután 1927-re a Fesztiválpalota létrejöttével már igazán méltó helyre kerülhettek a prózai és a zenés darabok bemutatói, az Ünnepi Játékok presztízse és nemzetközi hírneve is magabiztosan emelkedett. A zenei repertoár pedig az elengedhetetlen Mozart-darabok mellett, többek között Beethoven és Verdi műveivel színesedett.
2. Hitler fesztiválja
A második világháború alatt a fesztivál sem mentesült a mindent elárasztó nemzetiszocialista behatás alól. A zsidó származású Reinhardt és Hofmannsthal darabjait eltávolították a repertoárról, ahogy a zsidó zenészek, énekesek, színészek sem léphettek fel többé az Ünnepi Játékokon. 1943-ban és 1944-ben már meg sem rendezték, majd 1945-ben, egy nappal a német hadsereg fegyverletétele után nyitották meg újra.
A holokausztot túlélő zsidó művészek, mint például Solti György, visszatértek, a fesztivál pedig 1950-től komoly állami, illetve tartományi támogatásban részesül, melynek köszönhetően 1960-ban megépülhetett a 2200 néző befogadására alkalmas Nagy Fesztiválpalota. A Salzburgi Ünnepi Játékok újkori története folyamán 1960-tól 1989-ig a nemzetközi operairodalom számos darabja került műsorra a lehető legmagasabb színvonalon. Majd a klasszikus vonalvezetés után, az elmúlt 28 évet egy fiatalosabb, modernebb, egyben provokatívabb műsorstruktúra határozta meg.
3. A zene zsarnoka
A Führer egykori kedvenc karmestere, Herbert von Karajan a már említett időszakban, 1960-tól haláláig, 1989-ig működött a fesztivál intendánsaként, sokat hozzátéve az ünnepi játékok színvonalához és feledhetetlenségéhez. A vasmarokkal irányító osztrák karmestert, aki maga is Salzburg szülötte, ellentmondásos személyisége ellenére a 20. század egyik legnagyobb dirigenseként tartják számon. Könyörtelen maximalizmusa, karrierizmusa és felsőbbrendű viselkedése miatt jó néhány konfliktus, sőt, botrány tapadt a nevéhez Salzburgban is. Ugyanakkor az emberi jellemvonásait és viselkedését kifogásoló kritikák rendre kénytelenek voltak művészeti tehetségét, zenei tolmácsolása precíz objektivitását elismerni.
4. Nézők viadala
Az ünnepi játékok premierjeinek egyik fő színtere egy igencsak különleges helyszín, a sziklába vájt lovasiskola. A színpad hátsó részét valóban sziklából faragták ki, az előtte elterülő placcot pedig a 17. század végétől annak idején ténylegesen állatviadalok és lovasbemutatók megtartására használták. Az első szabadtéri színházi előadásra 1926-ban került sor a lovasiskolában, és töretlenül használják azóta is. A közönség korábban a három emelet 96 árkádja alatt ülhetett le, egy 2011-es felújításnak köszönhetően pedig ma már nem kell a zivataroktól sem tartani, öt perc alatt kinyílik a mobil tető az épület fölött.
5. Az M22-es bűvölete
A salzburgi Mozart-kultusz jegyében, 2006-ban, a fesztivál történetének legnagyobb vállalásaként, hat hét alatt a mester mind a 22 operáját, illetve drámai oratóriumát bemutatták, továbbá két befejezetlen színpadi művét is. Ráadásul Mozart születésének 205. évfordulója alkalmából, az összes operabemutatót rögzítették, és még abban az évben kiadták.
6. A Muzsika hangja
Ki ne ismerné, hiszen generációk nevettek és érzékenyültek el a Trapp család, a megözvegyült, morózus kapitány és hét gyermeke történetén, kiknek házába a dalos kedvű apácajelölt nevelőnő, Maria hoz vidámságot és életet. Azt viszont már annál kevesebben tudják, hogy 1930-as évek végének Ausztriájában zajló történet nem fikció, a von Trapp család kórusa 1936-ban lépett fel a Salzburgi Ünnepi Játékokon. Történetükről az egyik családtag írt memoárt. A muzsika hangja címmel ezt feldolgozva készült a világszerte sikeres musical, majd Oscar-díjas filmadaptáció.
7. Magyar ésszel
1964 óta szintén a Salzburgi Ünnepi Játékok elengedhetetlen rituáléja, hogy mindig egy-egy jeles közéleti személyiség előadása nyitja meg, melyből természetesen a magyarok sem maradhattak ki az idők során. 1988-ban például Hanák Péter dualizmus-kutató történész, a Columbia és a Yale Egyetem, továbbá a CEU egykori professzora, 1993-ban a volt köztársasági elnök, író, műfordító, Göncz Árpád, 2004-ben pedig az Oscar-díjas filmrendező, Szabó István tartott előadást a műkedvelő salzburgi közönségnek.
8. Világszámok
Ha a repertoár és az előadások száma önmagában nem lenne meggyőző, a Salzburgi Ünnepi Játékok évről-évre joggal büszkélkedhet a látogatószámokkal is. Például a 2010-ben ünnepelt rekorderszámú nézőt vonzó kilencvenedik évadra összesen 250 ezer látogató érkezett a világ 72 országából.
9. A Dóm téri Akárki
Hofmannsthal mára igazi klasszikussá vált misztériumjátékát, az Akárkit (Jedermann) először 1920. augusztus 22-én mutatták be a Salzburgi Ünnepi Játékokon, a székesegyház előtti téren, Max Reinhardt rendezésében, és a fesztivál fennállása óta több mint 650 előadást ért meg. A darab bemutatójával együtt hagyomány is született, mert a fesztivál nyitánya azóta is a Dóm téri Akárki. Az idei bemutatóban Tobias Moretti és Stefanie Reinsperger játsszák a két főszerepet, a szeretőt és Akárkit, az előadás frissítéséről a fesztivál új zenei vezetője, Wolfgang Mitterer gondoskodik.
10. Aktuális szenvedélyek, szakrális vágyak
18 különböző helyszínen, 42 napon át, összesen 206 előadás – ezt rejti az idei salzburgi ünnepi programnaptár. A tematika most ráadásul meglehetősen merész és pikáns, ugyanis a vágy, a szenvedély és az eksztázis jegyében öt újragondolt operával, színházi előadással és koncertek sorával mutatják be az érzelmek sokszínűségét és hatalmát. Az ünnepi játékok egyik fénypontjának kétségkívül Wolfgang Amadeus Mozart Varázsfuvolájának bemutatója ígérkezik a fiatal amerikai rendezőnő, Lydia Steier modern verziójában, valamint Richard Strauss Salome című egyfelvonásos operájának színpadra tűzése a Lovasiskolában. Idén az Ouverture spirituelle, az ünnepi játékok első napjaiban rendezett szakrális zenei koncertsorozat is Vágy alcímmel mutat be olyan műveket, amelyek a szenvedélyről és az odaadásról szólnak.
A borítóképen a Jedermann c. előadás egy részlete látható. A kép forrása: Tourismus Salzburg
Az oldalon elhelyezett tartalom az "Üdülés Ausztriában" márka közreműködésével jött létre, előállításában és szerkesztésében a hvg.hu szerkesztősége nem vett részt.
Ki hogyan teker? Profi segítség biciklistúra előtt!
Akár extrém testedzésként is űzhető, de a komótos, akár a slow trendekbe is beilleszthető a kerékpározás. Éppen ezért szinte nincs is olyan korosztály, akivel ne találkoznánk a biztonságos, egyre jobb minőségű bicikliutakon a Balaton, a Fertő vagy a Velencei tó körül, de azok száma is növekszik, akik már külföldi pihenésüket sem tudják elképzelni kerékpározás nélkül. Különösen, ha az úti cél a szomszédos Ausztria, melynek több régiója is vonzó útvonalakkal csábítja a két keréken guruló turistákat.
Villámkirándulás a hosszú hétvégén? Megoldva!
Ha a hétköznapok során sok bosszúság is ér bennünket, és időnként úgy érezzük, nem mennek túl gördülékenyen a dolgok, az vigasztalhat, hogy 2018-ban kimondottan jól alakul a munkaszüneti napok rendje. Sőt, idén rekordszámú hosszú, esetenként nem csak három-, hanem egyenesen négynapos hétvégével is számolhatunk. Utoljára hat évvel ezelőtt volt ilyen jó dolgunk.
