A szeptember elsejei indulástól kezdve óriási érdeklődés övezi az Otthon Start programot. Az elsőlakás-vásárlóknak szánt, fix három százalékos hitel jóval kedvezőbb feltételek mellett igényelhető, mint a piaci konstrukciók, azonban több speciális előírás is vonatkozik rá. Az olykor bonyolultnak tűnő szabályok útvesztőjében tájékoztatókkal és felkészült szakértőkkel segít eligazodni az ügyfeleknek az OTP Bank – számolt be róla Kasziba Erika, a pénzintézet lakáshitelek üzletfejlesztésért felelős szakmai vezetője.
„Már július végén, a rendelettervezetek első megjelenésétől kezdve készültünk a program indulására. Létrehoztunk egy online elérhető kalkulátort, amelynek segítségével az ügyfelek pontról pontra előzetesen ellenőrizhetik, hogy megfelelnek-e a legfontosabb jogszabály által előírt jogosultsági feltételeknek.
Továbbá alaposan felkészítettük a kollégáinkat, így a fiókjainkban, mobilbankárainknál, telefonos ügyfélszolgálatunkon vagy a bankunkkal szerződésben álló partnereinknél is pontos és részletes választ tudnak kapni ügyfeleink bármilyen, a hitellel kapcsolatban felmerülő kérdésre” – mondta Kasziba Erika.
Az első kérdések gyakran a tulajdon nélküliség megállapítására vonatkoznak. Főszabály szerint ilyenkor azt kell vizsgálni, hogy az ügyfélnek az elmúlt tíz évben volt-e lakóingatlan-tulajdona. A jogszabály alapján azonban az nem kizáró ok, ha egy időben, egy darab ingatlanban volt 50 százalékot meg nem haladó tulajdonrésze. Az OTP szakmai vezetője elmondta, az egyik sarkalatos probléma az szokott lenni, hogy az igénylő korábban úgy adta el a lakását és vett egy újat, hogy hivatalosan egy időben még mindkét ingatlanban be volt jegyezve a tulajdonjoga. Ez pedig jelenleg azt jelenti, hogy nem veheti fel a kedvezményes hitelt. Jó hír azonban, hogy tervben van az a jogszabály változás, amely megoldja ezt a problémát: azon ügyfelek is igényelhetik majd az Otthon Start Lakáshitelt, akiknél az újonnan vásárolt lakóingatlanban szerzett tulajdonjoguk bejegyzését követően a korábbi lakóingatlanban fennállt tulajdonjog törlése 180 napon belül megtörtént.
„Gyakori kérdés szokott lenni az is, jogosult lehet-e az Otthon Start programra az ügyfél akkor, ha 50 százalék feletti tulajdoni hányada van egy ingatlanban. A válasz az, hogy igen, ha az ingatlanrész értéke nem haladja meg a 15 millió forintot. A törvény szerint ebben az esetben készíttetnie kell az ügyfélnek egy értékbecslést a tulajdoni hányadára vonatkozóan, majd nyilatkoznia arról, hogy vonatkozik rá ez a kivételszabály. Ha pedig a tulajdonjoga már megszűnt, akkor az adásvételi szerződéssel tudja igazolni a jogosultságát” – mondta Kasziba Erika.
Ha az ügyfél lakását már lebontották, és erről van hivatalos irata, akkor ennek birtokában szintén nyilatkoznia kell arról, hogy fennáll a jogosultsága.
Sokszor felmerülő kérdés, hogy hogy kell vizsgálni a haszonélvezettel terhelt ingatlantulajdonokat. A törvény értelmében amennyiben a haszonélvezeti jog attól a pillanattól kezdve terheli az ingatlant, hogy az az igénylő tulajdonába került, és a haszonélvező a nyilatkozat megtételéig az ingatlanban lakik, az ingatlan megfelel a kivételszabálynak, vagyis az Otthon Start Lakáshitel igényelhető.
Az OTP szakértőinek eddigi tapasztalatai azt mutatják, hogy a legtöbb félreértést a 10 százalékos önerővel kapcsolatos részletszabályok okozzák. A programot úgy hirdették meg, hogy a bankok a forgalmi érték akár 90 százalékáig is megterhelhetik az ingatlant. Csakhogy ezt a hitelezési szabályt nem az Otthon Start rendelet, hanem a Magyar Nemzeti Bank jövedelemarányos törlesztőrészlet-mutatóra (JTM) vonatkozó rendelete szabályozza.
„A jegybank előírása szerint a bankok a 10 százalékos önerőt biztosíthatják az első lakásvásárlók számára, de ez nem kötelező érvényű. Ez azt jelenti, hogy amennyiben az ügyfél megfelel a feltételeknek, a bankok a saját hitelezési politikájuknak és a kockázatvállalási hajlandóságuknak megfelelően döntik el, biztosítják-e a 10 százalékos önerő lehetőségét” – mondta az OTP lakáshitelek üzletfejlesztésért felelős szakmai vezetője.
Míg az Otthon Start esetében az számít első lakásvásárlónak, aki legfeljebb 50 százalékos tulajdoni hányaddal rendelkezik, az MNB JTM-rendelete csak 49 százalékban határozza meg a maximumot. Fontos különbség még, hogy a korábbi ingatlantulajdon vizsgálatakor a jegybanki előírások alapján nem az elmúlt tíz évet, hanem az ügyfél egész életét kell figyelembe venni, és a haszonélvezeti joggal kapcsolatos szabályok is kötöttebbek, mint az Otthon Start rendeletében.
Kasziba Erika rámutatott, hogy a visszajelzések alapján a programnak ezt a részét értelmezik az ügyfelek a legnehezebben, és sok ügyfél csak később szembesül azzal, hogy nem lesz jogosult a 10 százalékos önerőre.
„Ebben az esetben is igyekszünk az ügyfélnek megoldásokat találni. A babaváró kölcsön például felhasználható önerőként, illetve úgy is el lehet érni magasabb finanszírozást, ha az ügyfél bevon további fedezetet, például felajánlja a szülők ingatlanát, amelyet szintén meg lehet terhelni a hitelhez” – sorolta az alternatívákat az OTP szakmai vezetője.
Azt is fontos tisztázni minél hamarabb, hogy jogilag rendezett-e a megvásárolni kívánt ingatlan és pontosan mi szerepel a tulajdoni lapon. Ha például egylakásos lakóépületnek minősül, akkor 150 millió forint lehet a maximális vételár, ha lakásként van feltüntetve a hivatalos dokumentumokban, akkor csak 100 millió forint. Bár ez elsőre egyértelmű szabálynak tűnhet, bizonyos esetekben – például sorház vásárlásakor – az ingatlan műszaki jellemzőit egyedileg szükséges megvizsgálni.
Kasziba Erika szerint ezért gyakran javasolják, hogy még a foglaló kifizetése és az adásvételi szerződés aláírása előtt készüljön előzetes értékbecslés. Ez nemcsak a piaci érték meghatározásában segít, hanem abban is, hogy kiderüljön: jogi értelemben teljesülnek-e az ingatlanra vonatkozó lakhatási feltételek.
„A családi házak esetében a felépítést követően gyakran történnek olyan átalakítások, amelyek nem kerülnek be a hivatalos nyilvántartásba. Előfordulhat például, hogy egy teraszt beépítenek, és ott egy új szoba is kialakításra kerül, azonban ez a változás nem szerepel a földhivatali térképmásolaton. Az értékbecslő ilyenkor azt nézi, hogy kizárólag a térképmásolaton szereplő helyiségek figyelembevételével megvalósulnak-e a jogszabályban foglalt lakhatási feltételek.
Kasziba Erika hangsúlyozta, hogy segít elkerülni a buktatókat és meggyorsítja a hitelfolyamatot az, ha az ügyfél már előzetesen szakértőhöz fordul. Az OTP Bank előbírálati folyamata során lehetőséget biztosít minden releváns kérdés tisztázására, így célzottan, a finanszírozási keretekhez igazodva lehet a megfelelő ingatlant megkeresni. Az előbírálat az OTP Bankban minden érdeklődő számára elérhető és díjmentes.
Az OTP eddigi tapasztalatai szerint az igénylők nagy része 35 év alatti, az átlag hitelösszeg pedig 33-35 millió forint között mozog. Az Otthon Start indulása óta 2,5-3-szor több hitelkérelem érkezik hozzájuk. Kasziba Erika arra számít, hogy a kereslet a következő időszakban is erős marad, így kulcsfontosságúak lesznek a hamarosan induló új lakásépítések.
A tájékoztatás nem teljes körű és nem minősül ajánlattételnek. A Bank a hitelbírálat és a kondíciók módosításának jogát fenntartja, az egyes feltételek a hitelbírálat eredményétől függően változhatnak. Otthon Start Program THM 3,2 – 3,3 %. A THM meghatározása az aktuális feltételek, illetve a hatályos jogszabályok figyelembevételével történt, értéke a feltételek változtatása esetén módosulhat. A kölcsön igénybevételéhez vagyonbiztosítási szerződés megkötése vagy megléte szükséges a fedezetül felajánlott ingatlanra. A kölcsön fedezete ingatlanra bejegyzett jelzálogjog. A THM értéke nem tükrözi a hitel kamatkockázatát és nem tartalmazza a vagyonbiztosítás díját.
A cikkben szereplő FIX 3%-os lakáshitel részét képező támogatásokat Magyarország Kormánya nyújtja. A kölcsönt az OTP Jelzálogbank Zrt. nyújtja, az OTP Bank Nyrt. közvetítőként jár el. További részletekről kérjük, tájékozódjon az OTP Bank bankfiókjaiban és honlapján (www.otpbank.hu) közzétett üzletszabályzatokból és hirdetményekből.
A tartalom az OTP Bank megbízásából, a HVG BrandLab produkciójában készült. A cikk létrehozásában a HVG hetilap és a hvg.hu szerkesztősége nem vett részt.
