A lencsénél már egészen más a helyzet. Pedig van ebben egy érdekes ellentmondás: a keretet mások látják rajtunk, a lencsén keresztül viszont mi nézzük a világot, akár napi 10-15 órán keresztül, éveken át.
Mégis, amikor olyan kifejezések kerülnek szóba, mint karcállóság, tükröződéscsökkentés, víz- és szennyeződéstaszító réteg vagy törésmutató, laikusként könnyen elveszítjük a fonalat. Pedig éppen az egyik legkevésbé látványos rész határozhatja meg, milyen lesz együtt élni a szemüvegünkkel.
A jó felületkezelést akkor vesszük észre, amikor nincs
Egy jó felületkezelés nem különösebben látványos. Nem ez az, amit az új szemüvegünkről készült fotón megmutatunk másoknak. Sőt, akkor működik igazán jól, amikor szinte nem is foglalkozunk vele.
Sokkal feltűnőbb viszont a hiánya. Amikor a lencse állandóan maszatos, nehezen tisztítható, zavaróan tükröződik, vagy idővel apró karcok jelennek meg rajta.
Márpedig egy szemüveg meglehetősen mozgalmas életet él. Reggeltől estig viseljük, le-fel vesszük, megfogjuk, táskába tesszük, megtöröljük. Néha lencsével lefelé kerül az asztalra, máskor tok nélkül csúszik be valahová, és valószínűleg kevés szemüvegtulajdonos mondhatja el magáról, hogy soha életében nem törölte még meg a lencséjét a pólója szélével.
Ha pedig valaki napi 12 órát viseli a szemüvegét, az évente több mint 4300 óra használatot jelent. Két év alatt közel 9000-et. Ebből a nézőpontból már kevésbé tűnik jelentéktelen részletnek, mi védi azt a néhány négyzetcentiméternyi felületet, amelyen keresztül mindezt végignézzük.
10 000 törlés, acélgyapot és 97 Celsius-fok
A HOYA több mint hatvan éve fejleszt szemüveglencséket és felületkezelési technológiákat. Long Life Index tesztsorozatában ezért extrém terhelésnek teszi ki a lencséket: a vízlepergető tulajdonságot 10 000 törlés után is vizsgálják, a karcállóság teszteléséhez acélgyapotot használnak, a hőállóságot pedig 97 Celsius-fokos hőterheléssel ellenőrzik.
Nem azért, mert a szemüvegünknek ilyen körülmények között kell helytállnia, hanem hogy rövid idő alatt modellezzék azt az igénybevételt, amelynek a lencse hónapokon és éveken keresztül van kitéve.
Mi van valójában a lencsén?
A modern szemüveglencsék felületén alkalmazott kezelések többféle feladatot látnak el: ellenállóbbá tehetik a lencsét a mindennapi igénybevétellel szemben, mérsékelhetik a zavaró fényvisszaverődéseket, és megnehezíthetik, hogy a víz és a szennyeződések megtapadjanak rajta.
Ezeket a tulajdonságokat egyesíti a HOYA prémium Hi-Vision Meiryo felületkezelése is. A meiryo japán szó, jelentése „tisztaság” – ami meglehetősen pontosan foglalja össze, mit várunk egy olyan technológiától, amelyet ideális esetben szinte észre sem veszünk.
A Meiryo kiemelkedő karcállóságot biztosít, csökkenti a zavaró tükröződéseket, segít megelőzni a szennyeződések megtapadását, és könnyebbé teszi a lencse tisztítását.
Fontos persze, hogy a karcálló nem jelent karcmentest. Nincs olyan felületkezelés, amely korlátlanul ellensúlyozná, ha a szemüveget rendszeresen lencsével lefelé tesszük az asztalra vagy kulcsok mellé dobjuk a táskába.
A kérdés nem az, melyik a „legjobb” lencse
Hanem az, hogy nekünk melyik a megfelelő. Más szempontok lehetnek fontosak annak, aki egész nap szemüveget visel és sokat vezet, annak, aki egész nap képernyő előtt ül, vagy annak, akit leginkább az zavar, hogy naponta ötször kell megtisztítania a lencséjét.
Éppen ezért egy jó lencseválasztás nem a technológiák felsorolásával kezdődik, hanem kérdésekkel: hogyan használjuk a szemüvegünket, mennyit hordjuk, milyen környezetben dolgozunk, mi zavart az előzőben, és mit várunk az újtól.
A HOYA Center optikákban ezért a látási igények mellett a mindennapi szokásokat és az életmódot is figyelembe veszik, amikor lencsét ajánlanak.
Mert persze fontos, hogy jól álljon az új keret, de ha már fél órát töltünk azzal, hogy megtaláljuk a megfelelőt, talán érdemes néhány kérdést feltenni arról a két szinte láthatatlan felületről is, amelyen keresztül a következő években a világot nézzük.
A tartalom a Hoya Lens Hungary Zrt. megbízásából, a HVG BrandLab produkciójában készült. A cikk létrehozásában a hvg.hu és a HVG hetilap szerkesztősége nem vett részt.