Tegmark szerint két véglet jellemzi a mesterséges intelligenciáról szóló cikkeket. Az egyik Terminátor-szerű, gyilkos robotokat vizionál a belátható közeljövőre, a másik szerint viszont felesleges a témával foglalkozni, mert úgysem lesz a technológiából semmi - idézi az Urbanlegends.hu a fizikaprofesszort.

Tegmark Élet 3.0 című könyvében felsorol néhány népszerű tévhitet a mesterséges intelligenciával kapcsolatban. Ezek egyike szerint az MI gonosszá és tudatossá válik, ami a fizikaprofesszor szerint azért hibás gondolkodás, mert nem a gépek rosszindulata és tudatossága, hanem a képessége jelenthet valós veszélyt.

Mivel a szuperintelligencia kitűnően ért céljai eléréséhez, az emberiségnek arra kell törekednie, hogy az MI céljai összhangban maradjanak a saját céljaival. Példaként a professzor a hangyákat hozza fel, amelyeket puszta gonoszságból ugyan nem taposnánk szét, de egy vízerőműprojekt kivitelezőinként bizony ártunk nekik, ha útban vannak.

Tegmark szerint a jó szándékú mesterséges intelligencia mozgalma kevésbé a gyilkos robotok, mint inkább az intelligencia – pontosabban az emberi célokkal összehangolatlan célkitűzések – miatt aggódik. A legfőbb aggály az öntörvényű intelligencia, amely akár test nélkül is, internetkapcsolat segítségével könnyedén átverheti a pénzügyi piacokat, meghaladhatja az emberi feltalálókat, manipulálhatja és félresöpörheti az emberi vezetőket.

Vajon képesek leszünk-e kordában tartani a mesterséges intelligenciának köszönhető hatalmat? A jövőben békésen élnek majd az emberek a robotokkal, kiborgokkal és hibridekkel? Uralma alá vonhatja-e a mesterséges intelligencia a kozmoszt? Ha kíváncsi a válaszokra, rendelje meg Max Tegmark Élet 3.0 című könyvét.