A gyorshajtókra 1400 traffipax vadászik majd a hazai utakon

Traffi Szigethalmon © Marton Szilvia

Traffipaxokat a tavaly év végén elfogadott és a közeljövőben megjelenő jogszabályok alapján májustól a közútkezelők (például az önkormányzatok) által megbízott közreműködők is kihelyezhetnek majd, és lefotózhatják a megengedett sebességnél gyorsabban haladókat, a piros jelzésen áthaladókat, a tilosban parkolókat és várakozókat, a leállósávban előzőket.

„Nekik azonban csak a felvételek elkészítésére lesz lehetőségük, mert az adatkezelést továbbra is a rendőrség fogja végezni” – jelentette ki Óberling József. A változásra azért kényszerült rá a jogalkotó, mert a rendőrség rendelkezésére álló anyagi keretből kevés sebességmérő eszközt tudnak beszerezni, ám a balesetek megelőzése miatt szükség van a folyamatos ellenőrzésre. „Ez a prózai oka annak, hogy a törvény a privát tőkét korlátozott módon beengedi erre a területre.”

A jogszabályok megváltoztatása után több önkormányzat érdeklődött az új lehetőségről - mondta az osztályvezető, aki nem tartja elképzelhetetlennek, hogy a települések nagy része kérni fogja a sebességmérő eszköz kihelyezésére az engedélyt, hogy így vegye elejét az esztelen száguldozásnak, és ezzel megelőzze a baleseteket.

Mérés az autópályákon

A rendőrség nemrég jelentette be, hogy újabb traffipaxokat helyez ki az autópályákon, az M0-ra kettőt, az M5-re hármat, az M1-re pedig a közeljövőben még kettőt. A tervek szerint 20 kilométerenként telepítenének ki dobozokat a sztrádákra, valamint autópályánként 4-5 műszert.

Óberling szerint nem fordulhat elő, hogy egymás közelében mér majd sebességet a rendőr és a közútkezelő dolgozója. „Mindenképpen egyeztetni fogjuk a traffipaxok kihelyezését; egyelőre abban gondolkodunk, hogy az átfedések elkerülése érdekében havonta bekérjük a közútkezelőktől az általuk tervezett sebességmérési időpontokat.”

Ám nemcsak ennyi lesz a rendőrség munkája, hanem az ellenőrzés is, amire rendszeresen számíthatnak majd a közútkezelők és az általuk megbízott közreműködők. „Ugyanakkor megemlíteném, hogy magánvállalkozók nem tudják tömegesen megszállni majd ezt a piacot, hiszen külön – szigorú – jogszabály rendelkezik majd arról, milyen műszaki eszközök használhatók a járművek sebességének mérésére.”

© ORFK

Amiről egyébként előre értesíteni fogják az autósokat, például „Radarkontroll” feliratú táblák kihelyezésével, így a gépjárművezetők még időben a fékre tudnak lépni. „A radaros sebességmérő készülékek esetében 30-40 méterről lehet használható felvételt készíteni a száguldozó autós rendszámtáblájáról. A lézeres műszerek 800-1000 méterről bemérik ugyan a gyorshajtót, de bizonyíték erejű fotó csak 40-50 méterről készíthető.”

A büntetésként kiszabott, adók módjára behajtható bírságból pedig részesedni fognak a közutak kezelői, de hogy milyen mértékben, arra az ezredes nem tudott választ adni, mondván, még sok mindenről, így erről is csak később döntenek, ráadásul ehhez az államháztartásért felelős miniszter egyetértése is szükséges.

Ennek függvényében tervezi a sebességmérési „piacba” való bekapcsolódást az NJL Kft., amely tizenhárom éve foglalkozik sebességmérő készülékek telepítésével és autóba építésével. Három esztendeje egy saját fejlesztésű, lézeres elven működő traffipaxunk is van – közölte a hvg.hu-val Kováts Zoltán ügyvezető igazgató. A készülék, miután érzékelte a megengedett sebesség túllépését és lefotózta a szabálysértést elkövető autóst, automatikusan, online továbbítja a felvételt a rendőrség adatbázisába.

Az üzlet ára

A sebességmérésben üzletet látó magánzóknak számolniuk kell azzal, hogy az elindulás nem lesz olcsó. Egy hiteles lézeres mérőkészülék ugyanis 4-5 millió forint, az autó hozzá 2-3 millió. Az eszközök beszerzése mellett persze meg kell fizetni azt az embert is, aki kezeli a traffipaxot.

„Szakmailag tehát valószínűleg meg fogunk felelni a feltételeknek, de hogy valóban beszállunk-e a sebességmérésbe, az akkor dől el, ha minden feltételt tisztáztak.” A dolgot az anyagiak miatt is alaposan meg kell fontolni, hiszen egy készülék több millió forintba kerül, és ott van annak az embernek a munkadíja is, aki működteti a berendezést; ráadásul azt sem tudni még, milyen finanszírozási módot terveznek a közreműködők részére – hangsúlyozta az ügyvezető.

Szintén a bizonytalanságát fejezte ki a Fővárosi Közterület-felügyelet szóvivője, Janocsek Ferenc, aki a hvg.hu-nak elmondta: egyelőre 50 sebességmérő berendezés beszerzését tervezik, de ezen túl minden munkát saját embereik végeznének el. Ezzel a tevékenységgel egyébként a közterület dolgozóinak hatósági jogköre tovább bővül.

Nem dőlt még el, hogy fixen telepített vagy autóban elhelyezhető traffipaxokat használ-e majd a vállalat, s hogy a kerületi kezelésű utakon is a Fővárosi Közterület-felügyelet munkatársai mérik-e az autók sebességét. Ezt a kérdést várhatóan külön megállapodásokkal fogják rendezni.

Az NJL saját fejlesztése

"A sebességmérés elvégzéséhez, pontosabban a gyorshajtókról készült felvételek továbbításához szükség lesz egy nagy védettségű informatikai hálózatra” – tette hozzá Janocsek. „Olyanra, mint amilyen 2000 óta a BM Nyilvántartó Központtal a szoros kapcsolatot biztosítja. Természetesen az új rendszer kiépítését csak akkor kezdjük el, ha megkapjuk a felkérést a Fővárosi Önkormányzattól.”

Mivel a sebességhatár túllépése – a bevezetett szigorítások miatt – akár 300 ezer forint bírsággal és a jogosítvány bevonásával is járhat, s májustól gyakoribbá válnak a sebességmérési akciók, növekedhet a forgalma azoknak a cégeknek is, amelyek a traffipaxokat előre jelző készülékek kereskedelmével foglalkoznak. (A radardetektorok, a traffipaxjelző készülékek, lézerblokkoló fejek birtoklása és használata a 175/2003 (X.31) kormányrendelet értelmében 2003. december 1-jétől nem tilos Magyarországon.) A lézerblokkolókat az újonnan forgalomba helyezett traffipaxok nem érzékelik.

A traffipaxot jelző készülékek nem tévedhetetlenek ugyan, de megelőzhetik, hogy az autóst gyorshajtáson kapják. A választék pedig nagy: hirdetnek például szélvédőre helyezhető, mobil készüléket is, vagy autóba beépíthető lézerblokkoló fejet, amelyek jelzi a nálunk jelenleg sebességmérésre használt frekvenciasávok mindegyikét (K, Ka, Ku, lézer), illetve az X-sávot is, amelyet Európa más részein használhatnak sebességellenőrzésre.