© sxc.hu

A közlemény szerint a lízingcégek az elmúlt két évben mintegy 3000 gépjárművel kapcsolatos feljelentést tettek, s az ezzel összefüggő kintlévőségek elérték az 5 milliárd forintot. A lízingszövetség tapasztalata szerint a feljelentési ügyek mintegy 20 százalékában a rendőrség megtagadta a nyomozás elindítását, a megkezdett nyomozások 20 százaléka pedig eredménytelenül zárult le a tavalyi év végéig.

A fiktív gépkocsik felhasználásával elkövetett lízingcsalások, illetve a gépjármű értékével – például önerővel – kapcsolatos csalások esetében a csalók azzal a céllal keresik meg a finanszírozó cégeket, hogy a lízingelt, vagy kölcsönre vett autót eladják, vagy a folyósított összeget egyszerűen ellopják - áll a közleményben.

A dokumentum szerint a bűncselekmények ellen három területen kell felvenni a harcot: meg kell teremteni a gépjárművásárlás tényleges költségeinek, illetve kockázatainak átláthatóságát, meg kell előzni a lízingcsalásokat és támogatni kell az ügyfelek tudatos hiteldöntéseit. Ezen túlmenően szükség van a zálogjogi nyilvántartás szabályainak módosítására is, hiszen a jelenlegi rendszerben semmi nem védi a hitelezőt: ha a cég tönkremegy, a lízingelt gépjármű bekerül a végrehajtási vagyonba és elárverezik. A közlemény emlékeztet arra, hogy a Lízingszövetség 2006 októberében kezdeményezett egyszerű jogszabály-módosítási javaslatával kapcsolatban - amely szerint a gépjármű zálogjogot a járműnyilvántartásba jegyezzék be -, azóta sem történt érdemi előrelépés.

A finanszírozási csalások többségében a lopott gépjárművet külföldön értékesítik, amit meg is tehetnek, hiszen a forgalmi engedélyben nincs nyoma annak, hogy a gépjármű nem idegeníthető el. A lízingszövetség ezért azt javasolja, hogy kerüljön be a forgalmi engedélybe minden, a jármű eladását tiltó terhelés, így például a zálogjog, vagy a haszonélvezeti jog. 

A közlemény arra is felhívja a figyelmet, hogy a jelenlegi negatív adóslista helyett egy teljes körű, önkéntes adatszolgáltatási alapon működő, az Európai Unióban is elterjedt pozitív adóslistát kellene létrehozni. Az ügyfelek számára ez kockázat alapú árazást jelentene, ami kisebb költséget eredményezne, a hitelezőknek pedig nagyobb biztonságot, a gazdaság egészének pedig stabilitást jelentene, hiszen a fogyasztást csak a reális fizetőképes kereslet mértékéig engedné növekedni.

A közlemény - a finanszírozási csalások során alkalmazott módszerekre vonatkozó kutatásra hivatkozva - hangsúlyozza, hogy a legnehezebben kezelhető visszaélés az önrésszel kapcsolatos, amelynek mértékét általában 10 százalékban határozzák meg a kereskedők, de nem ritka az olyan akció sem, amikor önerő nélkül is elvihető az autó.