szerző:
Demeter Péter
Tetszett a cikk?

Ott voltunk hétfőn, amikor alapításának százéves évfordulóját ünnepelte a bajor autómárka. Most, a negyedik ipari forradalomnak is titulált digitális átrendeződés idején a BMW is az alternatív hajtásokban és az önvezető járművekben látja saját jövőjét. Kérdés, hogy az ellenfelei is maradnak-e ugyanazok az ismert gyártók, például a stuttgarti csillagosok és az ingolstadti négykarikások. Mindenesetre a müncheni cég kitett magáért a jubileumi eseményén.

Az örök ellenfél, a Mercedes-Benz persze most is hallatott magáról, és „jókívánságai” mellett nem hagyhatta ki, hogy fricskaként a BMW ötven dolgozójának ingyenes ebédet és múzeumlátogatást kínáljon a stuttgarti Mercedes-múzeumba. Mindez jól jellemzi a két márka kutya-macska barátságát. Ilyenkor biztosan felmerül anekdotaként, hogy az ötvenes évek végén, amikor a bajorok ki tudja hányadszor kerültek nehéz helyzetbe, centikre voltak attól, hogy a Daimler-Benz felvásárolja őket.

A híres „propelleres” márka – amelyért annyian rajonganak – korai története korántsem volt éppen diadalmenet. A logónak a hiedelemmel ellentétben alig van köze egy forgó légcsavarhoz, sokkal inkább a márkával összeolvadt másik német iparvállalat, a Rapp-művek emblémájához. Az egyik tulajdonos fivér rajzolta át, megtartva a kör alakot, míg az új cégér közepére a bajor tartomány kék-fehér színeit festette. Ám a március 7-én 100 éves Bayerische Motoren Werke valóban repülőgépmotor-gyártóként aratta első üzleti sikereit.

A később motorbicikli-gyártásba fogó, majd az első autójával csak 1927-ben kirukkoló vállalat korai időszakát inkább egyfajta lehetőségkeresés jellemezte. Az első idők sikereiben nem éppen a mai értelemben vett tiszta és fenntartható vállalati működés jellemezte a céget, inkább az adódó lehetőségeket használta ki ügyesen. Ha úgy alakult, repülőket gyártott akár az oroszoknak is.

A II. világháború után, ha nem is a bajor márka, de legfőbb részvényese, a Quandt család elmulasztott elszámolni legsötétebb korszakával, náci múltjával. A főtulajdonos Günter Quandt munkatáborként üzemeltette AFA (ma Varta néven ismert) akkumulátorgyárát, és a Harmadik Birodalom egyik első számú haszonélvezője volt.

BMW Classic - galéria
©

A BMW a háborút követően autókat egyébként csak az ötvenes évek közepétől gyárthatott újra, és még egy jó egy évtizednek kellett eltelni, mire a vállalat profilja kitisztult annyira, hogy a tulajdonképpeni sikertörténetet elinduljon. Azt az autót, amelyet ma BMW-nek hívunk, igazán a hatvanas évek „Neue Klasse” karosszéria-formája hozta el. A vállalat akkori, zseniális vezetése felismerte, hogy a korszak új és gazdagodó elitje a sportos, sokszor hathengeres, magas technológiát képviselő, prémiumlimuzinokat imádni fogja. Ehhez járult a BMW-re jellemző bátor árpolitika, miszerint „egy autót drágán kell adni, hogy a vásárlók büszkék legyenek rá”. A BMW kialakította modelljeire a ma is ismert 3-as, 5-ös, 7-es besorolást – közép-, felső és luxuskategóriákkal –, ami 50 év után is tökéletesen működik.

BMW Classic - galéria
©

Ezzel párhuzamosan egyre aktívabban fordultak a versenysport felé, amelyben nem csak eredményesen, de kreatívan vettek rész. Többek közt a korszak leghíresebb művészeit bízták meg, így Andy Warhollal festetett autóval szerepeltek LeMans-ban, aminek révén a márka elképesztően divatossá vált. A bajor márka termékeinek és a menedzsmentnek köszönhetően a ’90-es évekre annyira stabillá vált pénzügyileg, hogy ideje volt a terjeszkedésnek. Nem kis manőverek árán hozzájutott a Rover (azóta eladta), a Rolls-Royce, a MINI márkákhoz, és mára 80 milliárd euró forgalmat bonyolító óriásvállalattá fejlődött.

A BMW 11 éve őrzi vezető szerepét a prémiumszegmensben. Ugyanakkor éppen az idei évben eshet meg a csúfság, hogy több mint egy évtized után elveszíti ezt az első helyet a Mercedesszel szemben. A cégnél ennek ellenére nincs különösebb ok az aggodalomra, az eladott 1,94 millió autó (a MINI és Rolls-Royce nélkül) stabil évi 5,2 százalékos növekedést jelent. Ráadásul a felszállóágban lévő Mercedes idei várakozások szerinti 1,97 millió eladott járművével csak átmenetileg veszi át a vezetést a prémiumkategóriában, mert a bajorok 2018-ra visszaveszik a vezetést – véli tanulmányában az IHS autóipari elemzőközpont. Úgy tűnik tehát, a BMW ismeri, hogyan küzdjön meg hagyományos ellenfeleivel. A mostani jubileumi rendezvényen pedig azt is felvázolta, hogyan veszi fel a harcot a Teslával, a Google–Apple-párossal, az autóipar új üdvöskéivel, és hogyan képzeli el az autózás jövőjét BMW-módra.

BMW Vision Next 100 - galéria
©

A századik születésnapot prezentáló ceremónia legkonkrétabb állásfoglalása a BMW Vision Next 100 nevű koncepcióautója volt, amely megtestesít mindent, amely irányba a márka elkötelezi magát az elkövetkező 20-30 évben.

A BMW évtizedeken át használt szlogenjét, a „vezetés örömét” felváltja a „tökéletes vezető”. A BMW sem kérdőjelezi meg, hogy a jövő az autonóm vezetésé, az egyre inkább önjáró autóké, de ezt is úgy képzeli, hogy a digitális technológia maximálisan a sofőrt szolgálja.

A cég mindenekelőtt egy zéróemissziójú járművel készül, amely szénszálas, műanyag karosszériát használva készül ráadásul 4D-nyomtatással, teljesen elszakadva a mai fémötvözet-alapú autóktól. Fontos jelzés ugyanakkor a BMW részéről, hogy a manapság mindenen átgázoló szabadidő-autó forma ellenére továbbra is hagyományos szedánként képzeli el az ideális járművet. Bár a jármű tagadhatatlanul ultramodern megjelenésű, a márka vezetőtervezője, Adrian von Hooydonk a bemutatón hangsúlyozta, hogy mindez nem csak öncélú futurizmus, hanem szuperalacsony, 0,18-as légellenállási együtthatót sikerült a jármű folyékony formáinak köszönhetően elérni. Ennek egyik leglátványosabb eleme, a zárt kerékjáratok íve, amelyek 800 apró geometriai egységből állnak, így a kerék elfordítása esetén az egész kocsi „teste” átalakul, együtt domborodik az elforduló a kerekekkel. A jármű további részletei szintén nem nevezhetők hagyományosnak. Dupla szárnyas ajtón keresztül tárul fel a belső tér, amelyben a kormány csak egy apró deszkalap, ugyanakkor a teljes szélvédőfelület vetített display-ként funkcionál.

BMW Vision Next 100 - galéria
©

A BMW koncepciójában persze arra is kitért, hogyan lehet a sofőr vezetési élményét maximalizálni. Kétféle módot kínálnak, az egyik az úgynevezett „Boost-mód”, amikor a kormány lényegében hagyományos módon, a sofőr előtt van, a központi konzol is a sofőr felé fordul. Ezzel egyidejűleg minden digitális intelligencia a vezetési élményt szolgálja. Mindez akár azt jelenti, hogy számítógép-szimulátor módjára a szélvédőre vetíti az ideális íveket a rendszer, miközben egy szerpentinen száguldunk. Amennyiben pedig a hétköznapi, nagyvárosi közlekedés a jármű feladata, az ülések, a kormány és a kezelőszervek úgy rendeződnek át, hogy kényelmesebb helyet hagyjanak a bent ülőknek, miközben a robotpilóta teszi a dolgát.

A jövőre, ami az élményeket és fantáziát illeti, a BMW láthatóan készen áll. Ugyanakkor arra, hogy ezt az autót milyen üzemanyag hajtja majd és milyen hajtáslánccal érkezhet, csak sejtelmesen mosolyogva válaszolt a müncheni vezérkar. Mondván: még minden alternatíva szóba jöhet. És azt ők mindenkinél jobban tudják, az igazán nehéz kérdések majd ezek lesznek a következő száz évben.

Hasonló érdekességekért lájkolja a HVG Autó rovatának Facebook-oldalát.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
A nyugdíjasok elszegényedését hozta az elmúlt évtized

A nyugdíjasok elszegényedését hozta az elmúlt évtized

Túl nagyra nőtt, ezért statuálhatnak példát a Google-lal Amerikában is

Túl nagyra nőtt, ezért statuálhatnak példát a Google-lal Amerikában is

Gergely Márton: A Joe, a rossz és a csúf

Gergely Márton: A Joe, a rossz és a csúf