szerző:
Tetszett a cikk?

Ott voltunk hétfőn, amikor alapításának százéves évfordulóját ünnepelte a bajor autómárka. Most, a negyedik ipari forradalomnak is titulált digitális átrendeződés idején a BMW is az alternatív hajtásokban és az önvezető járművekben látja saját jövőjét. Kérdés, hogy az ellenfelei is maradnak-e ugyanazok az ismert gyártók, például a stuttgarti csillagosok és az ingolstadti négykarikások. Mindenesetre a müncheni cég kitett magáért a jubileumi eseményén.

Az örök ellenfél, a Mercedes-Benz persze most is hallatott magáról, és „jókívánságai” mellett nem hagyhatta ki, hogy fricskaként a BMW ötven dolgozójának ingyenes ebédet és múzeumlátogatást kínáljon a stuttgarti Mercedes-múzeumba. Mindez jól jellemzi a két márka kutya-macska barátságát. Ilyenkor biztosan felmerül anekdotaként, hogy az ötvenes évek végén, amikor a bajorok ki tudja hányadszor kerültek nehéz helyzetbe, centikre voltak attól, hogy a Daimler-Benz felvásárolja őket.

A híres „propelleres” márka – amelyért annyian rajonganak – korai története korántsem volt éppen diadalmenet. A logónak a hiedelemmel ellentétben alig van köze egy forgó légcsavarhoz, sokkal inkább a márkával összeolvadt másik német iparvállalat, a Rapp-művek emblémájához. Az egyik tulajdonos fivér rajzolta át, megtartva a kör alakot, míg az új cégér közepére a bajor tartomány kék-fehér színeit festette. Ám a március 7-én 100 éves Bayerische Motoren Werke valóban repülőgépmotor-gyártóként aratta első üzleti sikereit.

A később motorbicikli-gyártásba fogó, majd az első autójával csak 1927-ben kirukkoló vállalat korai időszakát inkább egyfajta lehetőségkeresés jellemezte. Az első idők sikereiben nem éppen a mai értelemben vett tiszta és fenntartható vállalati működés jellemezte a céget, inkább az adódó lehetőségeket használta ki ügyesen. Ha úgy alakult, repülőket gyártott akár az oroszoknak is.

A II. világháború után, ha nem is a bajor márka, de legfőbb részvényese, a Quandt család elmulasztott elszámolni legsötétebb korszakával, náci múltjával. A főtulajdonos Günter Quandt munkatáborként üzemeltette AFA (ma Varta néven ismert) akkumulátorgyárát, és a Harmadik Birodalom egyik első számú haszonélvezője volt.

BMW Classic - galéria
D.P.

A BMW a háborút követően autókat egyébként csak az ötvenes évek közepétől gyárthatott újra, és még egy jó egy évtizednek kellett eltelni, mire a vállalat profilja kitisztult annyira, hogy a tulajdonképpeni sikertörténetet elinduljon. Azt az autót, amelyet ma BMW-nek hívunk, igazán a hatvanas évek „Neue Klasse” karosszéria-formája hozta el. A vállalat akkori, zseniális vezetése felismerte, hogy a korszak új és gazdagodó elitje a sportos, sokszor hathengeres, magas technológiát képviselő, prémiumlimuzinokat imádni fogja. Ehhez járult a BMW-re jellemző bátor árpolitika, miszerint „egy autót drágán kell adni, hogy a vásárlók büszkék legyenek rá”. A BMW kialakította modelljeire a ma is ismert 3-as, 5-ös, 7-es besorolást – közép-, felső és luxuskategóriákkal –, ami 50 év után is tökéletesen működik.

BMW Classic - galéria
D.P.

Ezzel párhuzamosan egyre aktívabban fordultak a versenysport felé, amelyben nem csak eredményesen, de kreatívan vettek rész. Többek közt a korszak leghíresebb művészeit bízták meg, így Andy Warhollal festetett autóval szerepeltek LeMans-ban, aminek révén a márka elképesztően divatossá vált. A bajor márka termékeinek és a menedzsmentnek köszönhetően a ’90-es évekre annyira stabillá vált pénzügyileg, hogy ideje volt a terjeszkedésnek. Nem kis manőverek árán hozzájutott a Rover (azóta eladta), a Rolls-Royce, a MINI márkákhoz, és mára 80 milliárd euró forgalmat bonyolító óriásvállalattá fejlődött.

A BMW 11 éve őrzi vezető szerepét a prémiumszegmensben. Ugyanakkor éppen az idei évben eshet meg a csúfság, hogy több mint egy évtized után elveszíti ezt az első helyet a Mercedesszel szemben. A cégnél ennek ellenére nincs különösebb ok az aggodalomra, az eladott 1,94 millió autó (a MINI és Rolls-Royce nélkül) stabil évi 5,2 százalékos növekedést jelent. Ráadásul a felszállóágban lévő Mercedes idei várakozások szerinti 1,97 millió eladott járművével csak átmenetileg veszi át a vezetést a prémiumkategóriában, mert a bajorok 2018-ra visszaveszik a vezetést – véli tanulmányában az IHS autóipari elemzőközpont. Úgy tűnik tehát, a BMW ismeri, hogyan küzdjön meg hagyományos ellenfeleivel. A mostani jubileumi rendezvényen pedig azt is felvázolta, hogyan veszi fel a harcot a Teslával, a Google–Apple-párossal, az autóipar új üdvöskéivel, és hogyan képzeli el az autózás jövőjét BMW-módra.

BMW Vision Next 100 - galéria
D.P.

A századik születésnapot prezentáló ceremónia legkonkrétabb állásfoglalása a BMW Vision Next 100 nevű koncepcióautója volt, amely megtestesít mindent, amely irányba a márka elkötelezi magát az elkövetkező 20-30 évben.

A BMW évtizedeken át használt szlogenjét, a „vezetés örömét” felváltja a „tökéletes vezető”. A BMW sem kérdőjelezi meg, hogy a jövő az autonóm vezetésé, az egyre inkább önjáró autóké, de ezt is úgy képzeli, hogy a digitális technológia maximálisan a sofőrt szolgálja.

A cég mindenekelőtt egy zéróemissziójú járművel készül, amely szénszálas, műanyag karosszériát használva készül ráadásul 4D-nyomtatással, teljesen elszakadva a mai fémötvözet-alapú autóktól. Fontos jelzés ugyanakkor a BMW részéről, hogy a manapság mindenen átgázoló szabadidő-autó forma ellenére továbbra is hagyományos szedánként képzeli el az ideális járművet. Bár a jármű tagadhatatlanul ultramodern megjelenésű, a márka vezetőtervezője, Adrian von Hooydonk a bemutatón hangsúlyozta, hogy mindez nem csak öncélú futurizmus, hanem szuperalacsony, 0,18-as légellenállási együtthatót sikerült a jármű folyékony formáinak köszönhetően elérni. Ennek egyik leglátványosabb eleme, a zárt kerékjáratok íve, amelyek 800 apró geometriai egységből állnak, így a kerék elfordítása esetén az egész kocsi „teste” átalakul, együtt domborodik az elforduló a kerekekkel. A jármű további részletei szintén nem nevezhetők hagyományosnak. Dupla szárnyas ajtón keresztül tárul fel a belső tér, amelyben a kormány csak egy apró deszkalap, ugyanakkor a teljes szélvédőfelület vetített display-ként funkcionál.

BMW Vision Next 100 - galéria
D.P.

A BMW koncepciójában persze arra is kitért, hogyan lehet a sofőr vezetési élményét maximalizálni. Kétféle módot kínálnak, az egyik az úgynevezett „Boost-mód”, amikor a kormány lényegében hagyományos módon, a sofőr előtt van, a központi konzol is a sofőr felé fordul. Ezzel egyidejűleg minden digitális intelligencia a vezetési élményt szolgálja. Mindez akár azt jelenti, hogy számítógép-szimulátor módjára a szélvédőre vetíti az ideális íveket a rendszer, miközben egy szerpentinen száguldunk. Amennyiben pedig a hétköznapi, nagyvárosi közlekedés a jármű feladata, az ülések, a kormány és a kezelőszervek úgy rendeződnek át, hogy kényelmesebb helyet hagyjanak a bent ülőknek, miközben a robotpilóta teszi a dolgát.

A jövőre, ami az élményeket és fantáziát illeti, a BMW láthatóan készen áll. Ugyanakkor arra, hogy ezt az autót milyen üzemanyag hajtja majd és milyen hajtáslánccal érkezhet, csak sejtelmesen mosolyogva válaszolt a müncheni vezérkar. Mondván: még minden alternatíva szóba jöhet. És azt ők mindenkinél jobban tudják, az igazán nehéz kérdések majd ezek lesznek a következő száz évben.

Hasonló érdekességekért lájkolja a HVG Autó rovatának Facebook-oldalát.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!