Miért és hogyan verik át a vevőket a használtautó vásárlásoknál?

A budapesti testület, amely alapvetően a fogyasztók és a szolgáltatók között fennálló vitás kérdéseket bíróságon kívül pórbálja megoldani osztott meg két esetet bővebben. Az egyiknél a fogyasztó olyan használtautót vett, ami már rögtön azután motorhibás lett, hogy elhagyta a vásárlás helyszínét. Később döbbent rá, hogy az aláírt szerződés melléklete szerint a jármű még csak a „közlekedésre sem volt alkalmas a műszaki állapota miatt”.

Egy másik fogyasztó pedig úgy járt, hogy a négymillió forintos, „pár hónapja Németországból behozott” autóról kiderült, már évek óta magyarországi forgalomban van, megtévesztették a korábbi szervizek időpontjáról is. Az ígért és garantált karambolmentesség ellenére pedig kiderült, hogy korábban a bal hátsó rész teljesen összetört egy balesetben – összességében a panaszos kára milliós volt.

Azonnal szétesett

Az elmúlt időszakban egyre több olyan fogyasztóvédelmi vitás ügy fordult elő a Budapesti Békéltető Testület előtt, amelyek tanulságul szolgálnak a fogyasztóknak, hogyan kell és érdemes eljárni, ha használtautót vennének egy kereskedőtől. A tapasztalatok szerint a szerződések tartalmát nem ismerik meg kellőképpen a vevők, pedig később nem lehet már olyan hiba miatt reklamálni, amit ismertek a vásárláskor, vagy amit ismerniük kellett volna.

Így fordulhatott elő az az eset például, amelyben a fogyasztó közel félmillió forintért vett meg egy olyan járművet, amely valójában teljesen használhatatlan volt. Már, amikor elhajtott a vásárlás helyszínéről, akkor is motorhibát tapasztalt. Később pedig a Budapesti Békéltető Testület előtti eljárásban derült ki csak a számára, miszerint az adásvételi szerződés jegyzőkönyvét is aláírta, amelyen az szerepelt, hogy az autó haladéktalan, és alapos műszaki ellenőrzést, és az alapvető műszaki berendezések javítását igényli, olyan rossz állapotban van. Az a papír szerint nem volt közlekedésre alkalmas, még akkor sem, ha esetleg egyébként, és látszólag működőképes.

Egy másik vitás ügyben az adásvétel tárgya egy népszerű márka négymillió forintos típusa volt, és a fogyasztó annyira megbízott a meggyőző hirdetés szövegében, hogy csak a vásárlást követően vitte el szakszervizbe, állapotfelmérésre. A hirdetés szerint gyári karambolmentes, pár hónapja Németországból behozott és néhány hónapja szervizelt gépjárműről volt szó, amely gyári fényezésű és műszakilag teljes mértékben hiba- és költségmentes, és vásárlás esetére az összes gyári kulcs átadását is megígérték.

HVG Archív

A fogyasztót meggyőzte az is, hogy az autókereskedő maga mondta, csak azért kénytelen megválni a kocsitól, mert a párja más autót nézett ki. Az adásvételt követően viszont kiderült a márkaszervizben, hogy az autó milliós összegű szervizelésre szorul. Az ígéret ellenére már több éve magyarországi forgalomban volt, évek óta nem volt szervizen, a garantált új gumiabroncsok is már több évesek, és eleve kuplungcsere szükséges. Arról nem is szólva, hogy a bal hátsó rész korábbi karambolról és súlyos sérülésről, újrafényezésről árulkodott. Emellett a fogyasztó csak egy kulcsot kapott meg, holott kiderült, forgalomban még további kettő, a kinyitásra alkalmas kulcs volt, ezt is darabonként még 10.000 Ft ellenében le kellett tiltania, amellett, hogy a további pótkulcs ára 110 ezer forint.

A fenti példa is jól mutatja, nem szabad megbízniuk a fogyasztóknak vakon a rendkívül meggyőző hirdetésekben és sok felesleges bosszúságot megspórolhatnak maguknak, ha még az adásvétel előtt szakszervizzel vagy más hozzáértő szakemberrel nézetik át az autót.

"Elfelejtettem mondani"

Egy olyan, további eset is előfordult, amelyben a vállalkozás képviselője elismerte: elfelejtették tájékoztatni a fogyasztót az adásvétel során, hogy az érintett autó vezérlőjét korábban manipulálták, és emiatt a rendszer nem tárolja el a kijelzett hibakódokat. Ez is akkor derült csak ki, amikor a gépjárművet utólag, vásárlást követően vitte el a panaszos a márkaszervizbe, a tapasztalt hibák miatt.

Az is látszik emellett a Budapesti Békéltető Testület előtti esetekből, hogy a panaszosok nincsenek azzal tisztában: nem elég az autó hibájára hivatkozni, hanem a hiba fennállását bizonyítani is tudni kell.

Előfordult például, hogy a fogyasztó csupán arról tájékoztatta a kereskedőt, hogy a megvásárolt gépjármű hibás, de ennek alátámasztására semmilyen bizonyítékot nem csatolt, így igénye megalapozatlan volt. Az ilyen és ehhez hasonló esetekben szintén egy szakértői vizsgálattal, azaz például egy márkaszerviz vagy autószerelő által kiállított irattal, például hibajegyzékkel vagy vizsgálati jegyzőkönyvvel lehet igazolni, hogy tényleg fennáll a hiba.

Mire kell figyeljünk, ha egy kereskedőtől használtautót vásárolunk?

Ha a fogyasztó használtan vesz autót, fontos arra ügyelnie, hogy később csak olyan hiba miatt reklamálhat a kereskedőnél, amelyet a szerződéskötéskor nem ismert, vagy nem is kellett volna ismernie, még akkor sem, ha körültekintően jár el - írja oldalán a szervezet.

Épp ezért, túl azon, hogy például szakembert visz magával a fogyasztó a vásárláshoz, aki átnézi az autót vagy szakszervizben végeztet el egy állapotfelmérést, nem érdemes megspórolni a szerződés és annak mellékletei végigolvasását sem. Amennyiben ugyanis az el nem olvasott, de már aláírt apróbetűs részben ott szerepel a hibák leírása vagy például azok a konkrét tények, amelyek a gépkocsi rossz vagy hibás állapotára utalnak, később ezeket már nem lehet a kereskedőnek felróni.

MTI

Szintén lényeges, hogy a fogyasztónak kell bizonyítania a hiba fennálltát, adott esetben dokumentumokkal, bizonyítékokkal is. Például egy szakszerviz jegyzőkönyve, a javítás árát jelző számla és a fényképek erre szintén megfelelőek lehetnek. A használt autó hibája miatt a fogyasztó kérheti a kereskedőtől elsősorban az ingyenes javítást vagy cserét. Ha viszont ennek nem tesznek eleget, akkor kérni lehet a vételár teljes összegének vagy adott részének a visszafizetését, vagy pedig további lehetőség, hogy a fogyasztó kijavíttatja a kereskedő költségére az autót egy szervizzel vagy autószerelővel.

Amennyiben a hiba a vásárlást követő hat hónapon belül jött elő, akkor a kereskedő a fentiek teljesítése alól csak akkor mentesülhet, ha bizonyítja, hogy a hiba oka csak később, így a megvétel után keletkezett. Amennyiben erre nem kerül sor, úgy a fogyasztó igénye megalapozott lehet. Fontos szintén tudni, hogy használt autóknál a vásárlástól számítva egy évig lehet reklamálni a hiba miatt, és ha az csak a hat hónapot követően, például a hetedik, nyolcadik hónapban jött elő, akkor már a fogyasztónak kell azt bizonyítania, hogy eleve hibásan adták el neki az autót.

Más a helyzet viszont akkor, ha – a fentieken túl – a használt autóra még esetleg jogszabály folytán járó kötelező garancia, vagy önként vállalt garancia is vonatkozik, mivel a garanciaidő alatt előjött hiba esetén végig a kereskedőn áll az a bizonyítási teher, hogy a hiba oka csak később, a vásárlást követően keletkezett.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Autó rovatának Facebook-oldalát.