Mi lenne, ha a tegnap üvegéből a holnap építőanyaga válna? – tette fel a kérdést egy amerikai startup. A munkatársak kidolgoztak egy olyan, 3D-nyomtatáson alapuló módszert, amellyel nagyértékű termékeket tudnak gyártani olyan kidobott üvegekből, amelyek amúgy a hulladéklerakóban végeznék.
A 20. század közepe óta keresnek a fizikusok egy elméleti anyagot, az ideális üveget. Ilyet ugyan még sosem figyeltek meg a természetben, azonban amerikai kutatók számítógépes modellezéssel bizonyították, milyen is lehet az az anyag, amelyben a molekulák ugyan rendezetlenül, de a lehető legszorosabban helyezkednek el.
Ausztrál kutatók a szén elégetéséből származó hamu, valamint üveghulladék felhasználásával készítettek tetőcserepet és téglát. Az eredmény rendkívül jónak tűnik.
Az italcsomagolások kötelező visszaváltási rendszere 2024 júliusában élesedett Magyarországon, és elképesztő gyorsasággal futott fel. Rengeteg helyen találkozhatunk a REpont automatákkal. A 400 négyzetméternél kisebb boltokban önkéntes ezeknek a visszaváltó automatáknak az üzemeltetése. A legkisebbek pedig – szintén önkéntesen – kézi visszaváltóhelyekké válhatnak: a boltosok egy okostelefonos alkalmazás segítségével manuálisan vehetik vissza az italcsomagolásokat. Vecsésen egy ilyen kisboltban néztük meg, hogyan működik a kézi visszaváltós REpont. Bíró Márióval, a bolt tulajdonosával és a szállításért is felelős Returmatic Zrt. munkatársával, Szunyog Józseffel beszélgettünk a tapasztalatokról.
Mérgező vegyszerek helyett ultrahanghullámokkal és egyszerű sófürdővel változtatták úgy meg az üveg felületét, hogy az víztaszítóvá vagy pozitív töltésűvé váljon, számos alkalmazás mellett még az ízesebb sör előállítása előtt is megnyitva a lehetőséget.
Ha egy anyag szilárd és emellett még könnyű is, akkor számos területen lehet használni. Amerikai kutatók két egészen különleges alkotóelem felhasználásával olyan anyagot készítettek, amelyek mindkét kívánalomnak eleget tesz.
Napról napra lehet végigkövetni egy éven át, mi történik a termőföldbe zárt cigarettákkal – mi bomlik le, mi marad meg, és mi megy végbe az üvegben 365 nap alatt.
A Pennsylvaniai Egyetem kutatói LionGlass néven kifejlesztettek egy olyan üvegtípust, ami nem csak tízszer jobban ellenáll a törésnek, de még az előállítás is 30 százalékkal kevesebb energiát igényel. Mindez pedig számos területen hozhat áttörést.
A Torontói Egyetem munkatársai egy olyan új ablaküveget tesztelnek, melyben folyadékot lehet keringetni. Függően attól, hogy milyen folyadék áramlik a többrétegű üvegben, több dolgot is ki lehet szűrni – például nyáron elég csak a fényt beengedni, a hőt adó infravörös sugárzás „kizárható”. A kutatók szerint az általuk „folyékony ablakként” emlegetett fejlesztéssel jelentősen spórolni lehet a környezetterhelésen és a rezsiszámlákon is.
Egyes Pixel 7-tulajdonosok arról számoltak be, hogy a készülék kameráját fedő üveg magától eltört, aminek a javítása csak a teljes kamera cseréjével lehetséges. Ez azonban rendkívül drága, és arra sincs garancia, hogy egy másik, ugyanolyan modul nem fog szintén eltörni.
Egy, az alufóliánál 1600-szor vékonyabb nanoréteg megakadályozhatja, hogy az üvegfelületek bepárásodjanak, ami a szemüvegek mellett számos más üveg esetében is hasznos lehet.
Soha nem szabad fényvisszaverő tárgyakat, például tükröt az ablakpárkányon hagyni, mivel az felerősítheti a beérkező napsugarakat. A jelenség két esetben is komoly tűzvészhez vezetett Angliában.
Nem a légkondi bekapcsolásával, hanem az üveg hőáteresztő képességének növelésével vagy csökkentésével lehet temperálni azokat az épületeket, amelyekbe okosüveget szerelnek.
Az Atacama-sivatag felett nagyjából 1,6 kilométerrel robbanhatott fel az az aszteroida, amitől olyan forróság keletkezett, hogy megolvadt tőle a talaj.