Különleges megoldást fejlesztettek ki Torontói Egyetem mérnökei. Ez a folyékony, többrétegű rendszer, mely ablakokba építhető, segíthet az épületek hűtési, fűtési és világítási költségeinek csökkentésében oly módon, hogy optimalizálja az ablakokon átszűrődő fény hullámhosszát, erősségét és eloszlását

A PNAS folyóiratban közzétett eredmények szerint az ötletet olyan állatok bőre ihlette, mint például a tintahalé, mely képes megváltoztatni a bőrszínét.

Az olyan, létező intelligens megoldások, mint például az automatikusan szabályozható rolók, vagy a sötétedő ablakok, csak korlátozottan képesek a napfény szabályozására. Képtelenek ugyanis a fény hullámhosszai között különbséget tenni, és a fényelosztást sem tudják szabályozni a helyiségben.

A probléma alapját az képezi, hogy míg télen a fény világosságát és hőhatását (pl. infravörös fény) is be szeretnénk engedni, nyáron a hőt inkább kizárnánk, és csak a fényt engednénk be. A jelenleg ismert rendszerek vagy mindkettőt kiszűrik, vagy egyiket sem.

A napelemnél 10-szer több áramot termel ez a lapát nélküli szélturbina, és ez még nem is a legjobb benne

Az energiaigényt hatékonyabban elégíti ki, miközben zajtalan és a madarakat sem veszélyezteti - ígéri szabadalmaztatott szélturbinájáról az Aeromine Technologies. És ami egyre értékesebb tulajdonsága: gyártója szerint minimálisra csökkenti az energiatárolás költségeit.

A kutatócsapat ezért a mikrofluidika eszközéhez nyúlt, hogy kifejlesszenek egy prototípust, melyet sík, műanyag lapokból állítottak össze, és vékony, milliméter vastagságú csatornák járják át, melyekbe folyadékot lehet tölteni. Ezekbe a folyadékokba festékanyagokat, részecskéket és molekulákat lehet keverni, attól függően, hogy a felhasználó milyen fényt szeretne átengedni – vagy éppen kizárni. De még a fényeloszlás iránya is szabályozható – magyarázza az intézmény honlapja.

Emellett még kombinálni is lehet ezeket a lapokat több rétegbe – így valamennyi réteg más-más optikai funkciót láthat el. Készültek számítógépes modellek is, melyek elemezték, hogy egy képzelt épület energiafogyasztására milyen hatással lehet, ha azt ezzel a technológiával fednék le. Mint kiderült, már egy, az infravörös fényt szűrni képes réteggel is megközelítőleg 25 százalékos energiamegtakarítást lehetne elérni éves viszonylatban. Két réteggel ez az érték már közel 50 százalék is lehet.

A szakemberek abban bíznak, hogy a tanulmányuk más kutatókat is arra sarkall majd, hogy kreatívan gondolkodjanak az épületek energiagazdálkodása kapcsán.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.