Az 1956. októberi lengyel események döntő hatást gyakoroltak a magyar forradalomra is. Nem véletlen, hogy a budapesti események többek között a lengyel tábornok, Bem szobránál kezdődtek október 23-án. Pár nappal előtte Moszkva katonai nyomást gyakorolt Varsóra, és a szovjet vezetés négy tagja érkezett a lengyel fővárosba.
Az 56-os forradalom előtti napokban a hivatalban lévő államfő Sztálinvárosba látogatott, de a párt lapja, a Szabad Nép nem őt, hanem útitársát, Tildy Zoltánt szólaltatta meg. A korábbi köztársasági elnök óvatosan dicsérte a mai Dunaújvárost. Közben a kormány a kivándorlási és külföldre utazási szabályok lazításán dolgozott.
Az Egyesült Királyság korábbi magyarországi nagykövete, Peter Unwin már írt egy kötetet Nagy Imréről, akit abban az évben, 1958-ban, végeztek ki, amikor a brit diplomata első külföldi – budapesti - küldetésére érkezett. Magyarul most megjelent könyvében a nyugdíjas külügyér az 1956-os esztendő nemzetközi politikáját igyekezett áttekinteni, a szuezi válságtól a magyar forradalom leveréséig.
A forradalom kitörése előtt hat nappal mintha megzavarodott volna a kommunista pártlap. Hol szinte sztálinista hangnemű vezércikkben bírálták a későn szántó-vető parasztokat, hol pedig szüreti lerészegedésre biztattak. Aznap este viszont a Petőfi Körben feltűnt egy fiatal „mezőgazdász”: Göncz Árpád.
A forradalom előtti napokban egyre nőtt a feszültség az országban. A „szakminiszter” kétségbeesve védte a begyűjtés rendszerét, bár elismerte: változtatásra van szükség. A párt- és állami vezetők Jugoszláviában igyekeztek megbékíteni a korábban általuk szidott Titót. És történt egy máig rejtélyes eset, amikor egy belföldi légi járaton lövöldözés tört ki.
1956. október 15-én Kulcsár István újságíró a szabad utazás jogát követelte egy „szabad állam felnőtt népének” (ő végül megtehette ezt), de megalakult az ország első falusi takarékszövetkezete is, ami döntő változást jelentett a hazai vidékpolitikában.
Az amerikai elnöknek úgy tűnt 1956. október közepén, hogy a szuezi válság „súlyos szakasza lezárult” – ám óriásit tévedett. A krízis hamarosan katonai konfliktussá fajult. A teljes magyar csúcsvezetés közben Jugoszláviába készült, hogy kibéküljön Titóval. Zajlott a korabeli „keleti nyitás” is: egy magyar miniszter Pekingben építgette a kínai üzleti kapcsolatokat.
Az oktatási miniszter óraszámcsökkentést, az igazságügyi tárca vezetője pedig a válás könnyítését ígérte – a forradalom előtti napokat felidéző sorozatunkban ezúttal a kormány azon igyekezetét mutatjuk be, miként próbált megfelelni a közhangulatnak. Közben Szíriában kormányválság tört ki, amelynek hátterében a kelet-nyugati szembenállás volt sejthető.
Az 56-os forradalom kitörése előtti napokat új Mementó-sorozatunkban idézzük fel. Október 12-ével kezdjük a sort, amikor még nem a paksi atomerőműhöz, hanem a csillebérci kísérleti reaktorhoz várták a berendezéseket a magyar építők. De a következő részekben lesz szó a tanárok óraszámcsökkentéséről, a szíriai kormányválságról és a kínai kapcsolatok erősítéséről is.
A teátrum együttműködik a Nemeti Múzeummal – és ennek a nézők a örülhetnek a legjobban.
Az 1956-os forradalom 60. évfordulóján a II. kerületi Nagy Imre téren állítják fel a Forradalom lángja emlékművet, amely korábban a Kossuth téren volt.
Az 50 millió forintot felemésztő halszagú dalbotrány után most egy focirigmust kell átírni a forradalom tiszteletére, ezúttal bárki jelentkezhet.
Hétfőn kezdődik "Az én '56-om" műsor az M1-en, a Dunán és Duna World-ön.
Schmidt Mária azzal utasította el a Desmond Child-féle '56-os himnusz szerződéseinek kiadását, hogy azok nem készültek el, még tárgyalnak a felek.
