szerző:
Szegő Iván Miklós
Tetszett a cikk?

Az 1956. októberi lengyel események döntő hatást gyakoroltak a magyar forradalomra is. Nem véletlen, hogy a budapesti események többek között a lengyel tábornok, Bem szobránál kezdődtek október 23-án. Pár nappal előtte Moszkva katonai nyomást gyakorolt Varsóra, és a szovjet vezetés négy tagja érkezett a lengyel fővárosba.

„Hruscsov, Mikojan, Kaganovics, Molotov Varsóba érkezett” – írta 1956. október 20-án a Magyar Nemzet a címoldalán. E sorok írója nem emlékszik olyan esetre, hogy a szovjet vezetés négy ilyen magas rangú vezetője – mind a négyen a kollektív csúcsvezetés, a kommunista párt (SZKP) Prezídiumának tagjai voltak ekkor – bárhová is ebben az összetételben „ellátogatott” volna.

A szovjet vezetők ekkoriban alighanem azért utaztak váratlanul és egyszerre, mert Lengyelországban súlyos politikai válság kezdett kibontakozni. Másrészt azért is repültek együtt, mert egymásban sem bíztak: féltek, hogy aki otthon marad, az megpuccsolhatja a többieket. (Aki ekkor Moszkvában maradt, az 1955-ben leváltott miniszterelnök, Malenkov tényleg szervezkedni is kezdett később: ő lesz annak a „pártellenes csoportnak” a vezetője, amelyik megpróbálja majd 1957-ben leváltani Hruscsovot.)

Nem akartak Berija sorsára jutni?

Hruscsovot óvatosságra inthette az is, hogy amikor Berija, vagyis Sztálin egykori titkosszolgálati vezetője az NDK-ban 1953-ban igyekezett reformokat előkészíteni, felkelés tört ki Kelet-Berlinben – és a többiek ezt, illetve külföldi útját kihasználva fogtak ellene össze. Ráadásul azt az összeesküvést 1953-ban éppen Hruscsov kezdeményezte Malenkovval együtt Berija ellen. Beriját a pártvezetés ülésén tartóztatták le Zsukov marsall katonái, majd később, egy furcsa per után kivégezték.

Beria Sztálin és Hruscsov társaságában
©

A ravasz Hruscsov tehát egy ideig egymás ellen játszotta ki Sztálin tömeggyilkos utódait – ő maga pedig a desztalinizáció, a Sztálinnal való leszámolás élharcosának tüntette fel magát. Pedig az ukrajnai és moszkvai leszámolásokért Sztálin, Berija, Malenkov és Kaganovics mellett ő is felelős volt – ezt ma már orosz és ukrán történészek (Vlagyimir Naumov, Jurij Sapoval) kutatásaiból tudjuk.

Mikojan az ötvenes években szintén a hruscsovi desztalinizáció híve volt, az ő aláírása azonban a lengyel tisztek katyni lemészárlására vonatkozó dokumentumon szerepel, Molotovéval együtt.

A négy tömeggyilkos beállít Varsóba

Ez a négy tömeggyilkos, Hruscsov, Mikojan, Molotov és Kaganovics (Sztálin idején őt csak „vaskezű Lázárként” emlegették az ukrán éhínség, a holodomor után) azért állított be Varsóba október 19-én, hogy megvitassa a lengyelekkel az ottani kommunista párt (LEMP, Lengyel Egyesült Munkáspárt) élén történő változásokat. A lapok nem számoltak be arról, hogy a lengyel pártvezetés már október 13-án eldöntötte, hogy Wladyslaw Gomulka kerül majd a LEMP élére, vagyis a „nemzeti kommunista” irányzat, a helyi sajátosságokat a politikában érvényesíteni próbáló vonal erősödött meg Varsóban.

Gomulka korábban már volt a lengyel párt vezetője, de aztán letartóztatták, és csak 1954-ben szabadult börtönéből. Személye annyiban Nagy Imrééhez hasonlítható egy rövid ideig, hogy mindketten a nemzeti sajátosságokat tartották fontosnak a „szocializmus építésekor”, de pályafutásuk végül szöges ellentéte lett egymásénak: a lengyel 56 nyomán hatalomra került Gomulka végül leállította a reformokat, és 1970-ben belebukott saját konzervatív fordulatába, a gdanski mészárlásba. Nagy Imre viszont az 56-os forradalom mártírja lett.

Három irányzat a lengyel pártban

Visszatérve 1956 októberére, a lengyel kommunista párt vezetése ekkor három frakcióra oszlott: a konzervatívokra, a megújulást akarókra és a centristákra. Hruscsov 1956-ban már járt Varsóban. Márciusban a sztálinista Bierut pártvezér halála után a centrista Ochabot tette meg a LEMP vezetőjének (Bierut hívei ekkor már kiszorulóban voltak a lengyel vezetésből, így a velük rokonszenvező konzervatívok pozíciói folyamatosan gyengültek).

Hruscsovnak és szovjet vezetőtársainak azonban nem tetszett, hogy a radikálisabb Gomulka kerül hatalomra Varsóban, ezért utaztak októberben újra oda. A LEMP is félt, ezt mutatta, hogy a lapok nem írták meg a párt döntését – a Magyar Nemzet például csak október 23-án tudott beszámolni Gomulka megválasztásáról, tehát tíz nappal a tényleges esemény után.

Gomulka
©

Végül a szovjetek jóváhagyták Gomulka kinevezését, mert Lengyelország biztosította Moszkvát, hogy tartja magát fő vonalakban a szovjet elvárásokhoz. Ráadásul a lengyelek meggyőzték Hruscsovot arról, hogy a reformkövetelések „leszerelésére” Gomulka kinevezése a legjobb megoldás.

A lengyel események „pozitív” kimeneteléről Budapesten csak október 22-én a Szabad Népből értesülhettek, addigra viszont a lengyelekkel szolidáris diákok már megszervezték a Varsót támogató tüntetést, amely a forradalomba torkollik majd. (A Magyar Nemzet október 20-án még csak annyit írt, hogy a „Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának VIII. teljes ülése pénteken reggel kezdte meg tanácskozását. (…) elhatározták, hogy Wladislaw Gomulkát (…) kooptálják a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságába”.)

A magyar vezetők még mindig Jugoszláviában utazgattak

A moszkvai vezetés ezekben a napokban Lengyelországra koncentrált, így nem is érzékelték, milyen veszélyes folyamatok zajlanak Budapesten. De mit csinált ekkor a magyar vezetés? Mint ahogy már korábbi Mementó-epizódjainkban is írtuk, Gerő Ernő a párt első embere, Hegedüs András (Gerő bizalmasa) miniszterelnök és Kádár János a politikai csúcsvezetés „feltörekvő” tagja még mindig Jugoszláviában utazgattak. A Magyar Nemzet október 20-ai tudósítása szerint Zágrábban voltak előző nap, ahol a Május 1. szerszámgépgyár munkástanácsának ülésén vettek részt (többek között).

Gerő ezután kijelentette: „a gyárban kapott tájékoztatások lehetővé tették a küldöttség tagjai számára, hogy tisztán lássanak sok olyan kérdésben, amelyek eddig nem voltak teljesen világosak”. Gerő ekkor még nem tudhatta, hogy Magyarországon is egyre feszültebb a hangulat, a jugoszláv munkástanácsokról szóló hírek pedig a magyar munkások körében egészen más visszhangra találnak majd néhány nap múlva, amikor ők is hasonló nevű, de sokkal radikálisabb munkásszervezeteket alakítanak majd.

Itthon az oktatási miniszter engedett a diákoknak

Minthogy a legfelsőbb magyar párt- és állami vezetés Jugoszláviában időzött, itthon az oktatási miniszter, Kónya Albert reagált a feszültség fokozódására, az egyre radikálisabb diákkövetelésekre. Kónya rendkívüli értekezletre hívta össze az egyetemek rektorait és a főiskolák igazgatóit október 19-én a minisztériumba. Itt a tárca vezetője bejelentette: megszüntetik az általános iskolákban „az eddigi vizsgarendszert” és az úgynevezett „kisérettségik” rendszerét. A középiskolákban a – a harmadik osztályos kémia és földrajz vizsga kivételével – ugyancsak megszűnnek a vizsgák. „Az érettségi egyelőre megmarad, de rendszerét még ebben a tanévben megvizsgálják és valószínűleg megváltoztatják” – írta a tájékoztatóról a Magyar Nemzet.

©

A lap szerint „igen örvendetes intézkedést hozott a minisztérium a nyelvoktatás kérdésében. Egy idegen élő nyelv tanulása kötelező, amelyet a diák maga választhat meg. A vizsgakövetelmény: szakszöveg fordítása szótárral. Fakultatívvá teszik a testnevelési oktatást is.” Mindez természetesen a kötelező orosz oktatás megszüntetését jelentette. Kónya ezzel akart eleget tenni a diákok kívánságainak, illetve azzal, hogy az ideológiai tárgyak óraszámának csökkentését is megígérte, illetve részlegesen el is rendelte.

Bejelentik a magyar atomerőmű tervezését

Közben a magyar Országos Tervhivatal elnöke, Berei Andor bejelentette, hogy „folyik az 1957. évi tervek előkészítése”. Ezek alapján „az életszínvonal emelkedése 7 százalékos lesz, biztosítani kell a folyamatos anyag- és energiaellátást és sokkal nagyobb tartalékot kell biztosítani, hogy a zökkenőket megelőzzük”.

Berei azonban egy fontos bejelentést is tett: „a magyar atomerőmű tervei kidolgozás alatt vannak és egy-két éven belül meg lehet kezdeni az építését. A harmadik ötéves tervben a magyar atomerőmű nagyon komoly kapacitással segíti majd az ország energia-ellátását”. Berei terve nem valósult meg, a magyar atomerőmű csak jóval később épült meg, de az talán nem véletlen, hogy a magyar vezetés szovjetekhez egyik leginkább hű tagja jelentette be a projektet. Bár a Magyar Nemzet akkori cikkében nem említették, de az erőmű technológiája nyilvánvalóan csak orosz lehetett.

 

A szerző az OSZK-1956-os Intézet munkatársa.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
Gulyás Gergely lovagkeresztet adott a Békemenetet szervező CÖF alapítójának

Gulyás Gergely lovagkeresztet adott a Békemenetet szervező CÖF alapítójának

Hadat üzentek a gyerekmunkának, de csak rosszabb lett a helyzet

Hadat üzentek a gyerekmunkának, de csak rosszabb lett a helyzet

A vírus állította meg a győri kézilabdásokat

A vírus állította meg a győri kézilabdásokat