A sokak által még mindig csak vágyott és elképzelhetetlenül távolinak tűnő négynapos munkahét mára néhány magyar munkavállaló számára valósággá vált. Míg azonban valakinél az átállás zökkenőmentesen ment, másnak maga volt a rémálom. De mitől működik a csökkentett munkaidő az egyik munkahelyen, és miért nem sikersztori a másikon? Antal Miklós ökológiai közgazdászt és több érintett alkalmazottat is megkérdeztünk.
Több ezer brit munkavállaló próbálja ki hétfőtől a négynapos munkahetet. Összegyűjtöttük, milyen tapasztalatokkal járt eddig a világszerte egyre népszerűbb rövidebb munkaidő.
Egy brit tanácsadó cég azon dolgozik, hogy minél könnyebben térjenek át a cégek a 40 órás munkahétről a 32 órásra, mert a “szabad péntek” bevezetése nemcsak az alkalmazott, de a munkáltató érdeke is. Vajon meddig lesz luxus a rövidített munkahét, hogyan kerülhető ki a túlórázás csapdája, és tényleg jót tesz a bolygónknak, ha kevesebbet dolgozunk? A munka világának jövőjét kutató Autonomy think tank alapítójával beszélgettünk.
Legyen a csütörtök az új péntek - mondhatjuk teljes joggal, hiszen bárhol és bármilyen kutatás készül arról, hogy az 5 vagy a 4 napos munkahétnek van-e több értelme, mindig az utóbbi nyer. A számok egyértelműen mutatják, hogy a dolgozó és a munkáltató is jobban járna.
Boldogabbá, egészségesebbé, termelékenyebbé tenne minket a négynapos munkahét.
Az elmúlt években Európában és a tengerentúlon is vállalatok tucatjai kísérleteztek a négynapos munkahét bevezetésével. Magyarországon többek közt a Magyar Telekom és a Libri-Bookline már kipróbálta azt. Arról, hogy mennyire vált be, a vállalatokat, és négy napot dolgozó munkavállalókat kérdeztünk.
