Az AfD balhés EP-képviselőjének munkatársánál tartott házkutatást a belga rendőrség
A gyanú szerint érintett lehet az orosz befolyásolási kísérletekben. Maximilian Krah asszisztensét áprilisban kínai kémkedés gyanújával vették őrizetbe.
#AfD
Marc Lazar politológiaprofesszor: Illúzió hinni az európai nacionalista pártok összeborulásában
A populisták közt nagyobbak a véleménykülönbségek, mint köztük és más politikai áramlatok között, nem lesz populista internacionálé, állítja a tudós a Le Figaróban.
Miért kerüli még Orbán is az AfD-t? – a Handelsblatt szerzője szerint jó oka van rá
Orbán és a Fidesz helyezkedik az európai pártok közösségében, ezért tart távolságot a német szélsőjobboldali párttól, írja Carsten Volkery, aki Brüsszelből tudósítja a német gazdasági lapot.
Házkutatást tartottak a belga hatóságok az AfD EP-listavezetője és kémkedéssel vádolt titkára brüsszeli irodájában
Maximilian Krah német képviselő titkárát, Jian Guót azzal vádolják, hogy Kínának kémkedett, az AfD politikusa tagadja, hogy köze lenne az ügyhöz.
Náci karlendítéssel fényképezkedtek a Mi Hazánk majálisán
Novák Előd szerint ez nem tilos Magyarországon, a szemetelésen jobban kiakadna.
Kínának kémkedhetett a német AfD EP-képviselőjének segítője
Maximilan Krah az AfD EP-listavezetője is, most közvetlen kollégáját vádolják azzal, hogy Kínának szivárogtatott információkat az Európai Parlament működéséről.
Megvan az első politikus, aki belebukhat az európai széljobbot megrázó orosz propagandahálózat botrányába
Petr Bystron, az AfD képviselője és külügyi szóvivője a német Bundestagban, akinek a pártvezetés ultimátumot küldött, hogy csütörtökön délután két óráig írásban adjon magyarázatot az ügyben való érintettségére.
Nemzetközi lapszemle: Putyin már nagyon várja, hogy rátehesse a kezét a Nyugat-Balkánra
A Die Welt tudósítója szerint a nyugat-balkáni térség egyre távolabb kerül a nyugati integrációtól. Két amerikai szakértő szerint egy új stratégia megmentheti Ukrajnát. Az európai zöldek és a tüntető gazdák összefeszüléséről ír a Süddeutsche Zeitung. A Project Syndicate szerzője szerint a szélsőjobb és szélsőbal egyaránt veszélyt jelent Németország számára. A Wall Street Journal és a Guardian az izraeli helyzetről ír. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
Nemzetközi lapszemle: Az Egyesült Államok közel-keleti politikájának következménye a véres jordániai támadás
Az amerikai katonákat ért jordániai támadás után Joe Biden és az USA közel-keleti politikájának felelősségét taglalja a Wall Street Journal, a Washington Post pedig azt tárgyalja, hogyan kellene reagálnia az amerikai vezetésnek. A német szélsőjobboldali AfD-ről ír a Foreign Policy. A szerb elnök számára a demokrácia csupán homlokzatul szolgál, állítja a Süddeutsche Zeitung. A Guardian szerint a francia elnök nagy kockázatot vállal. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
Traktorok Németországban, traktorok Romániában – Miért tüntetnek Európa-szerte a gazdák?
Gazdasági problémák, szigorodó előírások, aszály és az ukrán helyzet is tiltakozásokra sarkallta az utóbbi időben az európai agrártermelőket, de a szélsőjobb vagy populista erők is felbukkannak a képben.
Németországban most bukik ki az, ami egész Európát kísérti
Több százezren tüntettek Németországban az egyre erősödő szélsőjobboldal ellen. A gigatüntetések látványosak, de legalább ennyire látványos a szélsőségesek megerősödése, nemcsak Németországban, hanem az egész kontinensen. Míg korábban ezeket az erőket el tudta szigetelni a mainstream politika, ma már versenyezniük kell velük.
Az AfD társelnöke belengette a népszavazást Németország uniós tagságának megszüntetéséről
Alice Weidel úgy nyilatkozott, ha a pártja hatalomra kerül, megpróbálja megreformálni az Európai Bizottságot, de ha nem megy, akkor a németeknek el kell gondolkoznia azon, mit nyertek a britek a kilépéssel.
Vasárnap is németek százezrei vonultak az utcára az AfD ellen
A német államfő is kiállt a tiltakozók mellett.
Vonuló traktorok, álló vonatok, zuhanó népszerűség – nem sok jót ígér az új év a német kormánynak
Az utakat lezáró gazdákkal és a sztrájkoló mozdonyvezetőkkel lehet tárgyalni, de a szélsőségesek erősödésének kockázatai nehezen kiszámíthatók.
Nemzetközi lapszemle: Háború törhet ki az izraeli-libanoni határon is?
Manfred Weber szerint újra meg kellene vizsgálni, Magyarország teljesítette-e az elvárt feltételeket, és így lehet-e utalni a 10 milliárd eurót, amelynek kifizetését korábban felfüggesztették. Az ENSZ ma már képtelen megakadályozni a háborúkat, újra kellene gondolni ezt a mechanizmust, írja a Washington Post biztonságpolitikai szakértője. Éleződik a konfliktus Izrael és a Hezbollah között. Orbán Viktor különös autokrata barátait vizsgálja a Die Presse. Válogatás a világlapok cikkeiből.
Náci köszönés és tiltott önkényuralmi jelképek miatt csuknák le az AfD frissen megválasztott politikusát
Épp mielőtt elfoglalhatta volna a helyét a bajor parlamentben.
Nemzetközi lapszemle: 2024 riasztónak ígérkezik, összérhet a közel-keleti és az ukrajnai konfliktus
A Die Weltben publikáló Mathias Döpfner, a Springer-konszern vezérigazgatója szerint új szintre lépett a fejlett demokráciák destabilizálása, világháborús veszély fenyeget. Több lap, így a New York Times és a The Times is az izraeli konfliktus kiszélesedésétől tart. A Bloomberg és az Euractiv a pekingi csúcs eseményeit és annak lehetséges következményeit, hatásait elemzi. Az Euractiv kiemeli, hogy Orbán Viktor volt az egyetlen uniós vezető a tanácskozáson. Timothy Garton Ash a lengyel választások eredményét üdvözli a Guardianben, azonban szerinte Jaroslaw Kaczynskinak még "van egy-két piszkos trükk az inge ujjában".
Henry Kissinger szerint a berlini Hamász-párti megmozdulás azt üzeni, hogy hibás a német menekültpolitika
A Die Presse szerint Orbán Viktor lelki szemei előtt a kényszeriparosítás ábrándja lebeg. Az Amnesty International volt igazgatója szerint hiba volna, ha Izrael túlreagálná a Hamász támadását, írja a Guardian. A Der Standard szemleírója szerint Európában és Amerikában is "nyomulnak a rombolás erői". A Süddeutsche Zeitung nem sok jót vár Robert Ficótól, jelesül azt, hogy csak a demokrácia látszatát tartja majd fent. Az Economist szerint hatalmas a tét a vasárnapi lengyel választásokon. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
A magyar EU-biztos az egyik főszereplője a palesztinok európai segélyezése körüli politikai botránynak
A Politico és a Süddeutsche Zeitung is arról ír, hogy milyen kommunikációs és politikai zűrzavar alakult ki Várhelyi Olivér bővítésért felelős EU-biztos bejelentése nyomán, mely szerint befagyasztják a Palesztin Hatóság számára folyósított segélyt. Az izraeli helyzetről, az izraeli hadsereg válaszcsapásáról ír a Washington Post. A Neue Zürcher Zeitung a lengyel választás előtti helyzetet elemzi. A Guardian az EU bővítésének kérdésével foglalkozik. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.