Mazar-e-Sarif a tálibok kezén, Kabul is hamarosan eleshet
Szombaton elfoglalták a tálibok Afganisztán negyedik legnagyobb városát, Mazar-e-Sarifot és már csak tíz kilométerre vannak a fővárostól, Kabultól.
Szombaton elfoglalták a tálibok Afganisztán negyedik legnagyobb városát, Mazar-e-Sarifot és már csak tíz kilométerre vannak a fővárostól, Kabultól.
Csehország vasárnap a kabuli nemzetközi repülőtérre menekítette az afgán fővárosban dolgozó diplomatáit - jelentette be Jakub Kulhánek cseh külügyminiszter szombaton Prágában.
Ausztria kitart az országban tartózkodó, menekültstátusszal nem rendelkező afgánok kitoloncolása mellett, és nem csatlakozik azokhoz a nyugati országokhoz, amelyek az afganisztáni helyzet, illetve a tálibok előrenyomulása miatt a kitoloncolás felfüggesztése mellett döntöttek. Ezt Karl Nehammer konzervatív néppárti (ÖVP) belügyminiszter jelentette be szombaton Bécsben.
Már Afganisztán tartományi fővárosainak a fele került a tálibok kezére, s az ország északi fele - Mazar-e-Sarif kivételével – a szélsőségesen szigorú iszlám viselkedési normákat betartató mozgalom ellenőrzése alatt áll. A nyugati államok mentőakciókat indítottak állampolgáraik kimentésére, az afgán elnök egységről beszél, a kabuliak pedig rettegnek a táliboktól.
Az amerikaiak a szeptember 11-i terrortámadás 20. évfordulóján hagyják ott Afganisztánt a táliboknak. Remek. Az eredményt már most látjuk. Szeptember 11-e áldozatai mindenesetre nem ezt érdemlik a 20. évfordulón. Az holtbiztos. Vélemény.
Több ország, köztük az amerikaiak is igyekeznek evakuálni Afganisztánból a diplomatáikat, mert annyira gyorsan törtnek előre a tálib csapatok - írja a BBC.
Az amerikaiak kénytelenek lesznek végignézni, hogy hiába ölték bele önös érdekből a világ pénzét egy nyomorult, viharvert országba, ott sehogy sem sikerült békét és stabilitást megvalósítani. Az afgán katonák és rendőrök jól képzettek, de nem hülyék, hogy egy olyan korrupt államért haljanak meg, amelyik még a fizetésüket sem akarja biztosítani – elsősorban ilyen roppant egyszerű oka van annak, miért foglalják hamarosan vissza a tálibok az egész országot. De mindez csak egy tünete annak, hogy az új Afganisztánt eleve rosszul rakták össze. Igaz, korántsem biztos, hogy egyáltalán össze lehetett volna rakni jól.
Afganisztán egyik leghírhedtebb hadura, Herát nyugati tartomány vezetője 75 évesen ismét a frontvonalban harcol. Az országszerte gőzhengerként nyomuló tálibok a körbevett Herát városának kapuit ostromolják. Egyes elemzők szerint csak az Iszmail Khanhoz hasonló hadurak állíthatják meg a Talibán szélsőséges mozgalmat, ami viszont újabb elhúzódó polgárháború rémképét vetíti előre.
A szélsőséges iszlamista szervezet következő célpontja a főváros, Kabul lehet.
A kormány szerint ellenőrizhetetlenné válna a helyzet, ha mindenkinek menedéket adnának, aki segítette a holland hadsereget.
Pár napja még mindkét ország azt kérte az Európai Bizottságtól, hogy ne akadályozza meg az illegális afgán migránsok visszaküldését.
Nem a magyar kormány, hanem Ausztria, Németország, Görögország, Hollandia, Belgium, Dánia írt közös levelet az Európai Bizottságnak.
Diplomáciai áttörést értek el a tálibok Pekinggel, ami nemcsak az afganisztáni békét segítheti elő, hanem a térség stratégiai hatalmává emelheti Kínát.
A kabuli vezetés bevonná a tálibokat a kormányba, míg azok egy átmeneti kormányban gondolkodnak és új alkotmányt akarnak.
Még neve sincs, be sem jegyezték azt a rejtélyes céget, amelynek tevékenységéről azzal a címmel adott hírt egy portál, hogy “katonai küldetésekre alakul egy nem mindennapi magáncég Magyarországon”. Az ominózus cikkben megszólaló Bagjos Richárd neve katonai körökben nem ismert, biztonsági őrként viszont igen. A férfi tavaly azzal került bele a Blikkbe, hogy idén ősszel az Észak-sarkra megy.
Az első 200 afgán pénteken repülhet az Egyesült Államokba. Még sok tízezren várják, hogy sorra kerüljenek, mielőtt kivonulnak az országból az amerikai katonák.
Akár százezernyi afgán evakuálására kell felkészülnie az Afganisztánból kivonuló USA-nak, amelynek le kellene bontania a bürokratikus korlátokat. Az amerikai menedékkérelem elbírálása lassú és nehézkes, a tálibok pedig halállal fenyegetnek. Még az iraki mentőakció sem ért véget, és a dél-vietnámiak kimenekítése is ellentmondásos volt.
Csúfos vereséget szenvedett az Afganisztánból kivonuló USA, amely 20 év alatt szinte semmit sem ért el. A Talibán nyomul előre, a magára hagyott afgán nép pedig félhet a jövőtől.
Újabb csatát nyertek, újabb fontos város felett vették át az irányítást.
A Pulitzer-díjas fotós egy összecsapásról tudósított.