Szinte hetek alatt rajzolódik át Afganisztán stratégiai helyzete. Míg az USA legkésőbb augusztus 31-ére ígért katonai kivonulása két évtizednyi amerikai jelenlét végére tesz pontot, az Afganisztánt egyre nagyobb ütemben visszafoglaló Talibán minden korábbinál jelentősebb nemzetközi elismerést ért el. A múlt héten az északkelet-kínai Tiencsinben magas rangú kínai kormánytisztviselők fogadták a tálibok küldöttségét, amelyet Mullah Abdul Gáni Baradar, a szélsőséges iszlamista mozgalom társalapítója és politikai irodájának feje vezetett. A kétnapos látogatáson született paktum értelmében a Talibán megígérte, Afganisztán területét nem használják fel arra, hogy támadást, illetve terrorcselekményt hajtsanak végre Kína ellen.
Afganisztáni tárgyalások: a tálibok a hatalom "oroszlánrészét" követelik
A kabuli vezetés bevonná a tálibokat a kormányba, míg azok egy átmeneti kormányban gondolkodnak és új alkotmányt akarnak.
A táliboknak kimondottan barátságos fogadtatásban volt részük, a találkozón megjelent Vang Ji kínai külügyminiszter is (nyitóképünkön Abdul Baradarral), aki a mozgalmat Afganisztán kulcsfontosságú katonai és politikai erejének titulálta. Nem alaptalanul, hiszen
a tálibok a saját állításuk szerint már Afganisztán négyötödét ellenőrzik,
de mértékadó források szerint is immár több mint a felét. Peking nem csinált mást, mint gyorsan felismerte a kész és a várható tényeket, miszerint a Talibán jelenleg valóban meghatározó katonai erő, a jövőben pedig minden bizonnyal politikai tényező lesz Afganisztánban, akár egy esetleges afgánközi békemegállapodás esetén. Nem is beszélve arról, ha teljes katonai győzelmet arat Asraf Gáni elnök kabuli kormánya felett.
Tálib hatalomátvétel Afganisztánban
Káoszt okozott Afganisztánban az amerikai csapatok kivonulása, tálib szélsőségeseknek alig néhány nap alatt sikerült átvenniük a hatalmat az országban. Mi lesz ebből: polgárháború? Afgán emirátus? Kövesse a legfrissebb fejleményeket cikksorozatunkban!
