A szovjetek és az amerikaiak után a kínaiak próbálják meghódítani Afganisztánt, csak másképp

Szinte hetek alatt rajzolódik át Afganisztán stratégiai helyzete. Míg az USA legkésőbb augusztus 31-ére ígért katonai kivonulása két évtizednyi amerikai jelenlét végére tesz pontot, az Afganisztánt egyre nagyobb ütemben visszafoglaló Talibán minden korábbinál jelentősebb nemzetközi elismerést ért el. A múlt héten az északkelet-kínai Tiencsinben magas rangú kínai kormánytisztviselők fogadták a tálibok küldöttségét, amelyet Mullah Abdul Gáni Baradar, a szélsőséges iszlamista mozgalom társalapítója és politikai irodájának feje vezetett. A kétnapos látogatáson született paktum értelmében a Talibán megígérte, Afganisztán területét nem használják fel arra, hogy támadást, illetve terrorcselekményt hajtsanak végre Kína ellen.

Afganisztáni tárgyalások: a tálibok a hatalom "oroszlánrészét" követelik

A kabuli vezetés bevonná a tálibokat a kormányba, míg azok egy átmeneti kormányban gondolkodnak és új alkotmányt akarnak.

A táliboknak kimondottan barátságos fogadtatásban volt részük, a találkozón megjelent Vang Ji kínai külügyminiszter is (nyitóképünkön Abdul Baradarral), aki a mozgalmat Afganisztán kulcsfontosságú katonai és politikai erejének titulálta. Nem alaptalanul, hiszen

a tálibok a saját állításuk szerint már Afganisztán négyötödét ellenőrzik,

de mértékadó források szerint is immár több mint a felét. Peking nem csinált mást, mint gyorsan felismerte a kész és a várható tényeket, miszerint a Talibán jelenleg valóban meghatározó katonai erő, a jövőben pedig minden bizonnyal politikai tényező lesz Afganisztánban, akár egy esetleges afgánközi békemegállapodás esetén. Nem is beszélve arról, ha teljes katonai győzelmet arat Asraf Gáni elnök kabuli kormánya felett.