Afganisztáni tárgyalások: a tálibok a hatalom "oroszlánrészét" követelik

A kabuli vezetés bevonná a tálibokat a kormányba, míg azok egy átmeneti kormányban gondolkodnak és új alkotmányt akarnak.

  • MTI MTI
Afganisztáni tárgyalások: a tálibok a hatalom

Tálib hatalomátvétel Afganisztánban

Káoszt okozott Afganisztánban az amerikai csapatok kivonulása, tálib szélsőségeseknek alig néhány nap alatt sikerült átvenniük a hatalmat az országban. Mi lesz ebből: polgárháború? Afgán emirátus? Kövesse a legfrissebb fejleményeket cikksorozatunkban!

Nagyon távol áll egymástól a tálibok és a kabuli kormány álláspontja az Egyesült Államok által támogatott afganisztáni béketárgyalásokon, miután a lázadók "a hatalom oroszlánrészét" követelik maguknak bármilyen leendő kormányban – mondta kedden Zalmay Khalilzad afgán ügyekkel foglalkozó amerikai különmegbízott.

Az afganisztáni születésű veterán diplomata borúlátó értékelése időben egybeesik a tálib erők tartományi székhelyek elleni előrenyomulásával, amely már eddig is civilek tízezreit késztette menekülésre, miközben az amerikai haderő húsz év utáni kivonása az országból már a végéhez közeledik.

Ezen a ponton ők azt követelik, hogy nekik jusson a hatalom oroszlánrésze a következő kormányban, tekintettel a katonai helyzetre, ahogy azt ők látják

– mondta Khalilzad az Aspen Biztonsági Fórum online konferenciáján.

A megrekedt dohai tárgyalások ügye volt a témája kedden Antony Blinken amerikai külügyminiszter és Asraf Gáni afgán elnök telefonos megbeszélésének is, melynek során egyetértettek abban, hogy fel kell gyorsítani a tárgyalásokat. Blinken és Gáni emellett "elítélték a folytatódó tálib támadásokat és a civil lakosság elüldözését" – ismertette Ned Price külügyminisztériumi szóvivő egy nyilatkozatban.

A tálibok előretörése olyan félelmeket táplál, hogy a lázadók vissza akarják állítani azt a kíméletlen iszlamista kormányzást, amelynek a 2001-es, Egyesült Államok vezette invázió vetett véget, beleértve a nők és a független média elnyomását.

A lázadók ugyanakkor azt mondják, hogy békemegállapodást akarnak – írja jelentésében a Reuters hírügynökség.

Ned Price újságíróknak azt mondta, hogy a felkelők "nemzetközi páriákká" válnak, ha nem tartják magukat a tárgyalások melletti elkötelezettségükhöz, s "mindannyiunk aggodalma az, számos más aggodalom mellett, hogy ez polgárháborúhoz vezet".

Khalilzad volt az amerikai kivonulásról a tálibokkal kötött 2020. februári megállapodás kidolgozója. Az ennek nyomán kezdődött dohai tárgyalásokról adott szokatlan, nyilvános értékelésében a diplomata kedden azt mondta, a békéhez csak egy tűzszüneten és az átmeneti kormány létrehozásáról folytatott tárgyalásokon keresztül vezet út.

A kabuli kormányzat álláspontja az, hogy a tárgyalásoknak "a tálibok jelenlegi kormányba való bevonására kell összpontosulnia". A tálibok ezzel szemben ahhoz tartják magukat, hogy a Gáni vezette kormány "a katonai megszállás eredménye", s ezért ők egy átmeneti kormányról és alkotmányról akarnak megállapodni – folytatta az Aspen Biztonsági Fórumon Khalilzad.

"Távol állnak egymástól" – mondta. "Megpróbálják befolyásolni egymás számításait és a harctéri viselkedésükhöz szabott feltételeket." Khalilzad szerint ugyanakkor a 40 éve tartó szakadatlan konfliktusnak "már nincs többé legitimációja".

Ez egy harc a hatalmi egyensúly kialakításáért, a hatalom különböző frakciók közötti elosztásáért, de egyetlen afgánnak, különösen civileknek nem szabadna emiatt meghalniuk

– tette hozzá.

Az idei aszályt az egész ország megszenvedheti, Orbánék nagy mentőöve pedig csak kivételezetteknek nyújthat reményt

Az idei aszályt az egész ország megszenvedheti, Orbánék nagy mentőöve pedig csak kivételezetteknek nyújthat reményt

A két évvel ezelőttinél is durvább aszály néz ki idén, az őszi vetés hamarabb ért be, a tavaszi kultúrák „nagyon rossz állapotban vannak”, ha nem jön eső, nagy terméskiesések lehetnek a kukoricában. A kormány most leginkább az öntözéssel kampányol az aszály ellen, kár, hogy ez a hazai termőterületek alig több mint 2 százalékán érhető el.