Miután az Alkotmánybíróság (Ab) elutasította erre vonatkozó indítványukat, az Eötvös Károly Intézet a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához fordul annak érdekében, hogy pusztán miniszteri engedély alapján ne végezhessen titkos megfigyelést a Terrorelhárítási Központ (TEK).
A rendőrség és a titkosszolgálatok közt félúton, valódi külső kontroll nélkül végzi titkos tevékenységét a Terrorelhárítási Központ. Bár nem verik nagydobra, a bűnözők elfogásán és Orbán Viktor védelmén kívül a TEK-nek joga van például telefont lehallgatni vagy lakásokba behatolni. Az Alkotmánybíróság a múlt héten úgy találta, a szabályozás nem szorul korrekcióra, elég, ha a miniszter megindokolja, miért ad engedélyt ilyesmire, őt majd a parlamenti bizottság ellenőrzi. De a gyakorlatban ez nem működik. Már csak magyar Snowden kerestetik: a hvg.hu mindenesetre kikért adatokat a TEK-nek kiadott minisztériumi engedélyek számáról.
A DK levélben fordul az alapvető jogok biztosához, arra kérve, kezdeményezze az Alkotmánybíróságnál a hajléktalanokról szóló rendelet alaptörvénnyel való összhangjának vizsgálatát.
Németh Szilárd egyszerűen mindenre gondol: két héttel az egységes számlákról szóló törvény után máris új javaslata van, és a közös képviselők sem ússzák meg, hogy részt vegyenek a rezsiharcban. Hétfőn este félig már kész lesz a jövő évi büdzsé, és jöhet a szavazók tövényes szállítása is. Bár egy hétig gondolkodtak rajta a kormánypárti képviselők, a végén mégsem hallgatnak Áder Jánosra, és keresztülviszik a földvisszaszerző inkvizíció tervét.
Székely László ombudsman szerint nem indokolt kezdeményezni, hogy az Alkotmánybíróság (Ab) vizsgálja felül a választási eljárásról szóló törvény azon rendelkezését, amely szerint a magyarországi lakóhellyel rendelkező, de a választás napján külföldön tartózkodó választópolgárok nem szavazhatnak levélben. Az alapvető jogok biztosa erről Molnár Csaba független országgyűlési képviselőnek küldött válaszlevelében írt.
Paczolay Péter az InfoRádiónak azt mondta: az állam hatékonysága vagy a gazdasági válság kezelése nem lehet indok a jogállami demokrácia egyes elemeinek feladására.
Már tapasztalhatók az év- és ciklusvégi kapkodás jelei a parlamenten, a kormánypártok még mindent és mindenkit a helyére akarnak tenni, mielőtt véget érne az ülésszak, és elfogyna a kéthrmados többség. Ennek jegyében megmondják, milyen betűvel írják a gázszámlát, vagy épp előírják, hogy bármeddig előzetesben maradhatnak a vádlottak. Hogy ne kelljen túl sokat vitatkozni az ellenzékkel, jól eldugták az örökifjú alkotmánybírókról szóló törvényt, az adómódosításokat pedig eleve úgy nyújtották be, hogy már ne lehessen hozzájuk szólni.
Az Együtt-PM szövetség tiltakozik azon javaslat ellen, amely eltörölné az alkotmánybírókra vonatkozó 70 éves felső korhatárt.
Az alkotmánybíráknál eltörlik a 70 éves korhatárt. Visszamenőleges hatállyal. Indoklás megint nincs, noha kötelező lenne.
„Saját” alkotmánybíróira szabott törvényjavaslatot a Fidesz: a parlament honlapjára csütörtök este felkerült „Alaptörvény-módosító saláta” eltörölné az alkotmánybírák esetében a hetven éves felső korhatárt. Ezzel öt jelenlegi, a Fidesz által kinevezett alkotmánybíró is évekkel többet tölthet majd hivatalában, és még a 2022-es választások idején is aktívak lesznek.
Az Alkotmánybíróság megkapta és a probléma társadalmi súlyának megfelelően kezeli a kormány devizahiteles szerződésekkel kapcsolatos alaptörvény-értelmezésre irányuló indítványát – mondta Bitskey Botond, a testület főtitkára pénteken az MTI érdeklődésre.
Az Alkotmánybíróság (Ab) a Kúria indítványára megsemmisítette a helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásáról szóló törvény egyes rendelkezéseit és kimondta, hogy lehet fellebbezni az ilyen eljárásban született egyezség ellen - derül ki a Magyar Közlönyben pénteken közzétett határozatból.
Az Alkotmánybíróság (Ab) indoklási kötelezettséget írt elő az igazságügyért felelős miniszternek egyes titkos információgyűjtést engedélyező határozataihoz - derül ki a Magyar Közlönyben pénteken közzétett határozatból.
NER = lopás + hatalom + babona. Nincs már mit elemezni: nekik így jó, és úgy tűnik, nekünk is.
A Jobbik szerint elfogadhatatlan az országgyűlési képviselők akár pozitív, akár negatív megkülönböztetése az állampolgárokhoz képest, és ennek alapján az ellenzéki párt elfogadhatatlannak tartja az Alkotmánybíróság (Ab) két eheti határozatát is.
Az Alkotmánybíróság (Ab) megsemmisítette a fogvatartottak egészségügyi ellátásának visszautasításával kapcsolatos önrendelkezési jog korlátozásáról szóló szabályozást. Ez erről szóló Ab-határozat a Magyar Közlöny hétfői számában jelent meg.
Pokol alkotmánybíró a hivatalos irányvonaltól nem kívánatos eltérést észlel, s nem rest szóvá tenni.
Első ízben semmisített meg az Alkotmánybíróság egy Kúria-ítéletet. Az Ab szerint ugyanis nem jogsértő díjazást ajánlani népszavazási aláírásgyűjtésért.
Strasbourgban keres jogorvoslatot a Politikatörténeti Intézet, miután az Alkotmánybíróság (Ab) döntése is megerősítette a levéltári törvény módosítását, amely kisajátította és az országos levéltárba helyezte át az állampárt és a hozzá kapcsolódó szervezetek iratanyagát.
„A vitatott rendelkezések Alaptörvénybe ütközése akkor sem lenne megállapítható, ha az indítványozó álláspontját elfogadva az Alkotmánybíróság az Alaptörvény eredeti indítványban felsorolt cikkeibe… ütközőnek találná”. Ez a gyönyörű mondat a magyar alkotmánybíróságtól származik.
