Ahhoz képest, hogy az „egyszerű” bírók nyugdíjazásával kapcsolatban a kormány még az EU Bizottságával is tengelyt akasztott, a Fidesz-KDNP által kinevezett alkotmánybírókkal egészen másképp bánik: egy a parlament honlapjára csütörtök este feltöltött törvénymódosító javaslat értelmében visszamenőleges hatállyal törölnék el az AB tagjaira vonatkozó  hetven éves felső korhatárt, vagyis a módosítás kiterjedne a jelenleg hivatalban lévő alkotmánybírókra is.

A kormányváltás után a Fidesz-KDNP 2010. július 23-án előbb Stumpf Istvánt (az első Orbán-kormány minisztere volt), 2011 júniusában Szívós Máriát, Szalay Pétert, Salamon Lászlót (volt KDNP-s képviselő), Pokol Bélát (volt kisgazda képviselő), Dienes-Oehm Egont, Balsai Istvánt (volt Fidesz képviselő), majd 2013 márciusában Juhász Imrét választotta meg. Közülük a most 64 éves Szívós Máriának, a 66 éves Salamon Lászlónak, a 63 éves Pokol Bélának, a 67. évében járó Balsai Istvánnak, és a január 2-án 69. születésnapját ünneplő Dienes-Oehm Egonnak is hosszú évekkel több hivatali időt jelent a módosítás, ha elfogadja a parlament. A módosítás nyomán a Fidesz „saját” alkotmánybírói még 2023-ban is hivatalukban lesznek, vagyis nem csak a következő, de még a 2018-as, és a 2022-es választások után megalakított kormány tevékenységét is alapvetően befolyásolni lesznek képesek.

Indoklás - az nincs

Az „egyes törvényeknek az Alaptörvény ötödik módosításával összefüggő módosításáról” címet viselő „salátatörvény” javaslat (a 36 paragrafusból álló javaslat „mellesleg” átírja a nevelőszülői rendszerre vonatkozó – még életbe sem lépett – új törvényt, és részletesen szabályozza a választási kampányban a politikai hirdetések rendjét a televíziókban, (erről lásd keretes írásunkat) nem fűz érdemi indoklást a 70 éves korhatár visszamenőleges eltörléséhez, az „indoklásban” egyszerűen csak leírják – a megfelelő jogászi bikkfanyelven – hogy ez történik, és kész.

Legalábbis nehéz másképp értelmezni az „Alaptörvény ötödik módosítása miatt az Alkotmánybíróságról szóló törvényben szükséges terminológiai változtatások és hivatkozás-pontosítások mellett a rendelkezés az Alkotmánybíróság tagjainak Alaptörvényben foglalt megbízatási idejét korlátozó rendelkezést helyezi hatályon kívül, valamint olyan alkalmazási szabályt ad, amely az új rendelkezést a megbízatásukat töltő alkotmánybírákra is alkalmazni rendeli. Ezzel párhuzamosan a rendelkezés az alkotmánybírává való megválasztás feltételévé teszi, hogy a jelölt a 70. életévét még ne töltse be” – szöveghelyet.

Egyenlő, és még egyenlőbb bírák

MTI / Szigetváry Zsolt

Az ügyben kerestük Rétvári Bencét, a KIM államtitkárát, és a Fidesz-frakció illetékesét is, utóbbitól a KIM sajtóosztályhoz irányítottak minket, a minisztérium sajtóügyeletese egyelőre nem vette fel mobilját.

A kormány mostani „engedékenysége” az Ab tagjainak nyugdíjkorhatárával kapcsolatban annak fényében különösen érdekes, hogy az elmúlt években a bírók, orvosok, tanárok nyugdíjkorhatárával nem volt ennyire nagyvonalú. Az Ab júliusban semmisítette meg azt a szabályozást, amely a bírák nyugdíjkorhatárát a korábbi 70 évről az általános öregségi nyugdíjhoz igazítva 62 évre szállította le, és ehhez kötelező felmentést kapcsolt.

A bírák 62 éves korban történő kötelező érvényű nyugdíjazásáról szóló jogszabály 2012 elején lépett életbe, annak ellenére, hogy azt az Európai Bizottság, és az Európa Tanácshoz tartozó Velencei Bizottság is kritizálta, diszkriminatívnak tartotta. A kormány álláspontja mindvégig az volt, hogy mivel a kötelezettség nem csak a bírókat érinti, ezért nem tartalmaz hátrányos megkülönböztetést.

Harc Brüsszellel

Az ellenzék, és emberi jogi szervezetek is azért bírálták a kormányt, mert a bíráskodás gyökeres átalakítása mögött politikai szándékokat láttak. Ennek része volt szerintük, hogy az Országos Bírói Hivatal létrehozásával minden eddiginél központosítottabb bírói szervezet jött létre, ahol a szakmai előmenetel gyakorlatilag egy személyben az OBH elnökétől, Szájer József feleségétől függ, aki maga dönthet különböző ügyek kiszignálásáról más bíróságokra is – mint az történt például a BKV-perben. A kormány ugyanakkor – mint azt Navracsics Tibor igazságügyi miniszter többször is kifejtette – „költségvetési kérdésként” kezeli a nyugdíjazás ügyét.

A közigazgatási és igazságügyi miniszter még Viviane Reding alapjogi biztossal is nyilvános vitába szállt a szabályozás miatt, és a kormány csak azután fújt visszavonulót – és terjesztett kompromisszumos javaslatot a parlament elé –, hogy a luxembourgi székhelyű Európai Bíróság is kimondta: az életkoron alapuló, nem igazolható megkülönböztetést jelent, és így a diszkrimináció uniós tilalmába ütközik a magyar bírák kötelező nyugdíjkorhatárának 70-ről 62 évre történő leszállítása.