Legutóbb két hónapja, szeptember végén vetette be azt a trükköt az Országgyűlés vezetése, amire a jövő héten is készül: hétfőn nem egy háromnapos ülést kezdenek, hanem kettébontják azt, és szerdán már egy új ülés kezdődik. Ennek oka, hogy – akárcsak szeptemberben – a fideszes többség ismét beleütközött egy maga alkotta eljárási szabályba. Ismét módosítanák ugyanis az költségvetést (135,5 milliárd forintot kap a Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Szervezete), de ez nem megy olyan egyszerűen.

Az előzetes napirend szerint a javaslathoz még benyújtanak egy zárószavazás előtti módosító indítványt, amit hétfőn fogadhatnak el a képviselők. A stabilitási törvény szerint ezután módosítók hagyni kell egy napot a Költségvetési Tanácsnak (KT), hogy megvizsgálja, megfelel-e a törvényjavaslat az államadásságot korlátozó rendelkezéseknek. A házszabály szerint a zárószavazás csak a KT-nak adott határidő lejárta után következő ülésen lehet, ami normál esetben egyhetes csúszást jelentene. A már bevált módszerrel azonban ki lehet cselezni ezt, hiszen szerdán már egy másik ülés lesz.

Igenis, miniszterelnök úr!

Hétfőn ismét eljön az ideje, hogy Orbán Viktor miniszterelnök személyesen válaszoljon a neki szegezett azonnali kérdésekre, hiszen több képviselő már háromszor hiába próbált tőle megkérdezni valamit. A szocialista Lukács Zoltán „Vizsgál-e a vizsgáló?” című kérdésének témájáról csak találgatni tudunk, nem úgy a jobbikos Volner János kérdése esetében, amelynek címe: „Miért veri át az embereket a foglalkoztatottsági adatok statisztikai manipulálásával a kormány?” Az LMP-s Vágó Gábor lesz a legaktuálisabb, hiszen a NAV-botrányról kérdez: „Hogyan csalhattak el 1000 milliárdokat a legnagyobb adózók - hol van a felelős?”

MTI / Földi Imre

Előtte azonban még sort kell keríteni a kevésbé érdekfeszítő interpellációkra is, amelyek sorát a szocialista Gúr Nándor nyitja „A Kormányzat nem tartja be az általa hozott munkaügyi és adójogszabályokat!” címmel. Párttársa, Sós Tamás valószínűleg megirigyelte a kormánypárti csodafegyvert, a rezsicsökkentést, hiszen azt kérdezi: „Hogyan lehetne csökkenteni a gépjárművezető-képzés költségeit?” Az LMP-s Lengyel Szilvia a tönkrement húsfeldolgozókért aggódik, mikor azt kérdezi: „Van-e már a kormánynak reorganizációs terve a húsüzemek számára?”

A Jobbik a közelmúltban igyekezett önmagát kevésbé radikálisnak, inkább fiatalosnak és lendületesnek mutatni, de Ferenczi Gábor hétfőn egy interpelláció erejéig visszatér a jól bevált vonalhoz, hiszen azt kérdezi a belügyminisztertől: „Számíthatnak-e a Kormányra azok a devecseriek, akik nyugodt körülmények között szeretnének élni, biztonságban szeretnék tudni családjukat és vagyontárgyaikat?” Emlékezetes, hogy tavaly nyáron kődobálásig fajult a Jobbik demonstrációja Devecser romák lakta részén, ahol az egyik szónok egyenesen faji háborúról beszélt.

A kormánypárti öninterpelláció miről másról szólhatna, mint a rezsicsökkentés legújabb csodafegyveréről, a közüzemi számlák törvényben rögzített külalakjáról? A fideszes Borbély Lénárdnak jutott a megtiszteltetés, hogy alákérdezzen a nemzeti fejlesztési miniszternek (illetve a helyette válaszoló államtitkárnak, hiszen Németh Lászlóné csak ritkán néz be a parlamentbe -  a szerk.): „Hogyan szolgálja az új számlakép törvény a fogyasztók tájékoztatásának egységesítését és egyszerűsítését?”

Jó munkához idő kell

Igencsak nagy fejtörést okozhatott a kormánypártoknak Áder János köztársasági elnök a zsebszerződések felderítéséről szóló törvény visszaküldésével. A megismételt zárószavazás már két alkalommal szerepelt a napirendi javaslaton, de mindig elhalasztották. Az előzetes tervek szerint hétfőn harmadszor is nekifutnak, de egyelőre nem nyújtottak be hozzá más módosítót, mint amiről már beszámoltunk: ebben a Fidesz csak egy részletkérdésben enged, a lényegből nem, vagyis a semmisnek nyilvánított zsebszerződések után nem lehet majd visszakövetelni se a pénzt,  se a földet, utóbbit ráadásul elviszi az állam.

Stiller Ákos

Leporolnak viszont egy olyan törvényjavaslatot, amit két éve parkolópályára állítottak: a népszavazás kezdeményezéséről szóló törvényt még 2011 nyarán nyújtották be, általános vitáját is lefolytatták, de két éve nem bocsátották részletes vitára. Ez hétfőn várhatóan megtörténi, a részletes vita pedig szerdán lesz. A törvényjavaslat legfontosabb újdonsága, hogy népszavazást csak úgy lehet kezdeményezni, ha legalább húsz (legfeljebb harminc) polgár aláírja, ami segíthet a Nemzeti Választási Bizottságnak (NVB) visszaverni a magányos, időként nem is feltétlenül komoly kezdeményezők szűnni nem akaró rohamait (lásd például a lenti kérdést).

A nyilvánvalóan komolytalan népszavazási kezdeményezések elhárítása érdekében a javaslat jogot adna a Nemzeti Választási Irodának, hogy ezeket azonnal kidobja, vagyis ne is kerüljenek az NVB elé. Persze, ha valaki kitartó, akkor még sikerrel is járhat: második nekifutásra már az NVB elé kell vinni a kérdést, ami némi garanciát jelent a hivatal esetleges visszaélései ellen. A javaslat emellett világosabbá teszi, hol lehet aláírást gyűjteni és hol nem: a boltban például igen, hacsak nem a boltos gyűjti, vagy a boltostól kérik az aláírást, hiszen neki ez munkahely, ott pedig tilos. A 2011 ősze óta bekövetkezett változások miatt a szöveget várhatóan alaposan át kell majd írni.

Fazekas István

Kiváltságos kevesek

Hétfőn várhatóan elfogadják a képviselők az ötödik alaptörvény-módosításhoz kapcsolódó salátatörvényt. Ez az a javaslat, amely egyebek mellett lehetővé teszi, hogy 70 éves koruk után is hivatalban maradjanak azok az alkotmánybírók, akiket a jelenlegi többség választott meg. Ehhez a csomaghoz tartozik az a módosító is, amely alapján törvényes lesz a szavazók szállítása, persze csak akkor, ha nem busszal csinálják. Zárószavazás előtt természetesen még módosul a törvény, bekerül többek közt, hogy az NVB pártdelegált tagjai is jogosultak tiszteletdíjra a kampány idején, illetve a választás utáni hetekben.

Törvényben hirdeti ki az Országgyűlés az Apostoli Szentszékkel (közismertebb nevén a Vatikánnal) kötött szerződés módosítását. Ez az a megállapodás, amely megszabja, az állam milyen módon támogatja a katolikus egyház intézményeit, közvetve pedig más egyházak finanszírozására is hatással van. Érdekes lesz látni, hogy a szocialisták megszavazzák-e módosított szerződést, hiszen annak eredetijét még Horn Gyula írta alá 1997-ben, de az MSZP azóta is sokszor felrótta az egyházaknak, hogy túl sokat követelnek, illetve alig burkoltan a jobboldal támogatják.

Továbbra is nagy kedvence a kormánypártoknak a Magyar Művészeti Akadémia (MMA), ennek megfelelően olyan előjogokat kap, amelyet csak kevesen élveznek. Az MMA-törvény módosításába a kulturális bizottság kezdeményezésére hétfőn bekerülhet, hogy az akadémia költségvetése soha nem lehet kevesebb, mint az előző évben, illetve év közben csak az Országgyűlés csökkentheti az előirányzatukat, a kormány nem (mint tette például az egyetemek pénzével). Emellett arról is rendelkeznének, hogy a Nemzet Színésze cím átalakításával létrejövő Nemzet Művésze kitüntetést a cirkuszművész is megkaphassa, sőt, legalább egy főnek meg is kell kapni 2015-ig.

Elindult a Kossuth tér 1-3. Facebook-oldala, ahol nem csak vasárnap talál fontos és érdekes híreket a törvényhozás világából.