Az Alkotmánybíróság a mai napig nem foglalt állást a takarékok állami kontroll alá kényszerítésével kapcsolatban, pedig az alaptörvény szerint már rég mondania kellett volna valamit. Egy jogtechnikai húzással azonban csendben maradt.
A devizahitelek ügyében beadott alkotmánybírósági indítványban a kormány fehéren-feketén elismeri, hogy értelmezése szerint a mai alkotmány gyengébb védelmet nyújt a gazdasági alkotmányosságnak, mint a korábbi. Ezt eddig is tudtuk, ilyen nyíltsággal leírva viszont még nem láttuk: az, hogy az alaptörvény nem tartalmazza, hogy Magyarország gazdasága piacgazdaság, szó szerint értendő.
Az Alkotmánybíróság szerint túlmegy a szükséges és arányos mértéken az a törvényi rendelkezés, amely lehetővé teszi a bizalmas posztokat betöltő személyek folyamatos ellenőrzését és megfigyelését. Alaptörvény-ellenes az is, hogy nincs jogorvoslati lehetőség, ha valakitől megtagadják az engedélyt egy állás betöltésére.
Az LMP azt is megtiltaná, hogy a bankok átruházhassák a követeléseiket, a bíróságoknak pedig a perekben a devizahitel-szerződések teljes szövegét vizsgálniuk kellene.
Az Alkotmánybíróság hétfői határozata nem teremtett új helyzetet a devizahiteles szerződéseket érintően - közölte a Magyar Bankszövetség.
A jobbik szerint gyáva felelősségáttolás, hogy a kormány a következő ciklusra hagyná a probléma megoldását. A párt álláspontjától távol áll, hogy a bankok és a károsultak érdekei között "lavírozzanak" – mondta Z. Kárpát Dániel.
Ebben a parlamenti ciklusban már nem változtat a devizahiteles szerződéseken a Fidesz, viszont a választások után a bankokra terhelik majd a terhek jelentős részét – közölte a párt frakciójának helyettes vezetője. Hétfőn az Alkotmánybíróság visszadobta a labdát a kormánynak és az Országgyűlésnek. A testület szerint a parlament feladata eldönteni, annyira tömeges-e a probléma, hogy törvénnyel kelljen módosítani a devizahitelesek szerződéseit.
A nemzetgazdasági miniszter szerint fontos, hogy az áprilisi parlamenti választások után a következő kormány a következő ciklusban mindenképpen folytassa a devizahitelek megszüntetést, kivezetését.
A parlament feladata eldönteni, annyira tömeges-e a probléma, hogy törvénnyel kelljen módosítani a devizahitelesek szerződéseit. Az alaptörvény értelmezését a kormány kérte, melynek a jelek szerint szándékában áll újabb törvénnyel beavatkozni a bankok és az adósok közti szerződésekbe. Az Ab hétfői döntése szerint erre van is lehetősége, de nem lőcsölhetnek mindent a bankok nyakába.
A kormány november végén fordult az Ab-hoz, hogy az alaptörvény értelmezését kérje a devizahitelekkel összefüggésben. A döntés már megszületett, nemsokára ki is hirdetik.
Az Alkotmánybíróság (Ab) hétfő délelőtt nyilvános határozathirdetésen ismerteti a kormány devizahiteles indítványával kapcsolatos döntését - tájékoztatta Bitskey Botond, az Ab főtitkára pénteken.
Nem foglalkozik érdemben az Alkotmánybíróság egy külföldön élő, de magyar lakcímmel rendelkező polgár panaszával, amit a levélben szavazás lehetőségének hiánya miatt nyújtott be. A testület öttagú tanácsa meglehetősen kifacsart érveléssel úgy döntött, rá nem vonatkozik a határon túli magyaroknak kitalált szabály, így nem is keletkezhetett jogsérelme emiatt. A döntés több százezer külföldön dolgozót érint, nekik marad a nagykövetségen szavazás.
Visszautasította az Alkotmánybíróság Karácsony Gergely panaszát, amit a villanyoszlopokon elhelyezett plakátok tilalma ellen nyújtott be. A döntés megosztotta a testületet, a többség szerint nincs semmi alapja a panasznak, de az Ab elnöke szerint igenis felmerül, hogy alkotmányellenes a szabály.
Kérelmet nyújtottak be kedden az ugandai alkotmánybírósághoz jogvédők, hogy a testület vizsgálja meg, nem ütközik-e a rendkívül szigorú melegellenes törvény Uganda alkotmányába.
Nagy jelentősége lehet a szólásszabadság szempontjából az Alkotmánybíróság keddi határozatának, amely törölte az új Ptk.-ból a közszereplők bírálhatóságát korlátozó egyik fordulatot. A testület szűk többséggel meghozott döntése iránymutatást is tartalmaz, hogyan kellene kezelni a hasonló eseteket, és nem csak megőrzi, de tovább is fejleszti azt az elvet, hogy a politikusoknak többet kell tűrniük.
Állítólag már döntött az Alkotmánybíróság, és már csak a különvélemények hiányoznak ahhoz a határozathoz, amelyben megsemmisítik az új Ptk. egyik, a közszereplők bírálatát korlátozó fordulatát. A kódex szövegébe a parlamenti többség illesztette be azt a kitételt, hogy a politikusoknak csak akkor kell többet tűrniük, ha „méltányolható közérdekből" szidják őket. Az Ab azonban a kiszivárgott hírek szerint ragaszkodik a régi gyakorlathoz.
Befogadta az Alkotmánybíróság a Magyar Kétfarkú Kutya Párt alkotmányjogi panaszát, amit azért nyújtott be, mert korábban a bíróság elutasította a párt bejegyzését – írja az Átlátszó.hu.
Határozatában az Alkotmánybíróság alaptörvénybe és nemzetközi szerződésbe ütközőnek nyilvánította a 98 százalékos különadót. Adecember 30-án amúgy is megszűnt adónem ügyében egy tatabányai bíróság fordult az Ab-hez.
Hétfőn ismét tárgyalja a kormány devizahiteles indítványát az Alkotmánybíróság (Ab), az ügy folyamatosan a testület napirendjén van, és rövidesen megszülethet a döntés - mondta Bitskey Botond, az Ab főtitkára az MTI érdeklődésére.
Az alkotmánybíráskodás kezdeteiről sztorizgatott jókedvűen egy konferencián Sólyom László, aki arra biztatta a jelenlegi alkotmánybírókat, hogy legyenek kreatívak, töltsék meg azokat a kereteket, amelyeket a törvényalkotó meghatározott. Majtényi László szerint a rendszerváltó elit három gesztust tett a nép felé, de mára mindhárom elporladt, így például már nem fordulhat bárki az Alkotmánybírósághoz.