Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes, közigazgatási és igazságügyi miniszter csütörtök este terjesztette a parlament elé az ötödik alkotmánymódosítással összefüggő törvénymódosító javaslatcsomagját. Ennek része az Alkotmánybíróságról (Ab) szóló törvény megváltoztatása is, amelyre a hvg.hu hívta fel a figyelmet péntek délután.

Karácsony Gergely független országgyűlési képviselő az MTI-hez vasárnap eljuttatott közleményében azt írta, hogy "tavaly még azzal akarták a politikai befolyásukat erősíteni a bíróságokkal szemben", hogy kötelezővé tették volna a bírák 62 éves korukban való nyugdíjba vonulását. Majd az Alkotmánybíróság és az Európai Bíróság döntései nyomán a kormány visszakozott, de így is 65 évre csökkentette a bírák nyugdíjkorhatárát - tette hozzá.

A hatályos szabályok szerint az Ab tagjainak megbízatási ideje tizenkét év, de ha betöltik a 70 éves kort, automatikusan megszűnik a testületben betöltött tagságuk. Az Ab-törvényt módosító kormányzati előterjesztés utóbbi korlátozást helyezné hatályon kívül, mégpedig úgy, hogy azt már a megbízatásukat töltő alkotmánybírákra is alkalmazná, azaz nekik nem kellene 70 évesen leköszönniük. Ezzel párhuzamosan a feltételek között szerepeltetnék, hogy alkotmánybíróvá választásakor a jelölt nem lehet 70 évesnél idősebb.

Karácsony Gergely közleményében "politikai számításnak" nevezte a javaslatot, amellyel - mint írta - "most arra készülnek, hogy évtizedekig a nyakunkon hagyják azokat az alkotmánybírókat, akik az alkotmányosság helyett az őket megválasztó pártokhoz lojálisak, akik közül többen a parlament kormánypárti padsoraiból ültek át az alkotmánybírói székbe". Az Együtt-PM Szövetség hatalomra kerülése esetén vissza fogja állítani az alkotmánybírák nyugdíjkorhatárának alkotmányos szabályozását - ígérte.

Pénteken az Index arról írt, hogy a módosítás elfogadása esetén öt 2010 óta kinevezett bíró maradhat tovább hivatalban - Pokol Béla 3, Szívós Mária 4, Balsai István 6, míg Salamon László és Dienes-Oehm Egon egyaránt 8 évvel.

Vasárnap délután a Demokratikus Koalíció (DK) is tiltakozó közleményt adott ki. Mint a párt fogalmazott, arcátlan törvényjavaslat készült a fideszes alkotmánybírók bebetonozására. A közleményben kifejtették azt is, hogy a DK a fideszes többség által ellenzéki egyetértés nélkül megválasztott alkotmánybírák mandátumát, és ezáltal ma már az egész Alkotmánybíróságot nem tekinti legitimnek.