Van egy program, ami 6 évvel az orvosok előtt, eddig 100%-ban megmondta, kit fenyeget az Alzheimer-kór
Egyelőre csak kevés betegen tudták kipróbálni a Kaliforniai Egyetem kutatóinak fejlesztését, de az eredmény így is több mint biztató.
Egyelőre csak kevés betegen tudták kipróbálni a Kaliforniai Egyetem kutatóinak fejlesztését, de az eredmény így is több mint biztató.
Az ecsetvonások segíthetnek a korai felismerésben.
Hatékonynak bizonyult az enyhe vagy közepes Alzheimer-kór kezelésében a kínai kutatók által elkészített új gyógyszer. 21 év munkájába került, végül csak sikerült kifejleszteni.
Az Alzheimer-kórt nem lehet gyógyítani, a világszerte zajló gyógyszeres kísérletek sorra vallanak kudarcot. Legutóbb két gyógyszeripari nagyvállalat fújta le a kísérletét, pedig nagy reményeket fűztek a kezelésükhöz.
A felfedezés az Alzheimer-kór kutatása miatt is fontos lehet.
Az Alzheimer-kór kutatásáért ítélték oda négy tudósnak idén az idegtudomány legjelentősebb elismerését, az egymillió euróval (312 millió forint) járó Agy-díjat – jelentette a BBC.
Már hét évvel a tünetek jelentkezése előtt megjósolható lehet vele a kórkép.
Egy vérvizsgálatról van szó, így hamarabb el lehet kezdeni a kezeléseket.
A brit kutatócsapat azt állítja, most remény látszik a halálos kór megfékezésére.
Hiába tudunk nagyságrendekkel többet agyunk működéséről, mint fél évszázaddal ezelőtt, még mindig csak a felszínt kapargatjuk – mondja a 2013-ban az idegsejtek kommunikációjának területén végzett úttörő munkájáért orvosi Nobel-díjban részesült Thomas C. Südhof, akivel az Idegtudományi Társaságok Európai Szövetségének idei, pécsi regionális találkozóján sikerült hosszabban beszélgetnünk. Az Alzheimer-kórról, az autizmus kezelésének esélyeiről és arról, hogy az emberek talán túlértékelik a tudomány jelenlegi állását.
A demencia Európa szerte több mint 7 millió, Magyarországon nagyjából 250 ezer embert és környezetüket, családjukat érinti nap mint nap. A betegség súlyos terhet ró nemcsak az érintett betegekre, hanem családjukra is.
Az Alzheimer-kór megelőzését segítő kutatást népszerűsíti a videó.
Kiderült, hogy a fiatal emberek vérplazmájától jobban lettek, így a módszert most Alzheimer-kórban szenvedőkön próbálják ki.
Az „idő pénz”, „az alszom majd a sírban”, illetve a „csak túlóra árán juthatok előre, és kapom meg az év végi prémiumot” típusú mondatok mindannyiunk számára ismerősek. De tisztában vagyunk-e azzal, hogy korunk hazug mantrái hogyan teszik tönkre az egészségünket, sőt az egész életünket?
A demencia 2015-ben 61 ezer ember halálát okozta, azaz az összes anyakönyvezett halál 11,6 százalékáért az időskori szellemi hanyatlást kiváltó betegségek, köztük az Alzheimer-kór voltak a felelősek. Ezzel a demencia megelőzte a szív- és érrendszeri betegségeket.
Manapság már annyi világnap van, hogy a többségüket észre sem vesszük. Szerdán például az Alzheimer-kór elleni küzdelem világnapja volt.
Az évszázad közepére háromszor annyi, világszerte csaknem 130-150 millió embert érint majd az Alzheimer-kór a várható élettartam kitolódása miatt. A betegség az időseket sújtja, és továbbra sem tudni, pontosan mi áll a kialakulása hátterében, de az biztos, hogy sokat számít az életmód.
A szellemi képességek kóros mértékű elvesztésével járó demencia világszerte súlyos problémát jelent. Európában több mint hétmillió, Magyarországon legalább 200 ezer ember lehet közvetlenül érintett, de mivel ez a betegségcsoport súlyos terheket ró a betegre és környezetére, a közvetetten érintettek száma ennek többszöröse. A becslések szerint évszázadunk közepére 135 millió demens beteg él majd a Földön. A napokban Budapesten rendezték meg a 31. Nemzetközi Alzheimer Konferenciát.
A gyapot virágának flavonoidjait felhasználó gyógyszert fejlesztettek ki az Alzheimer-kór kezelésére kínai orvosok, a szer egyelőre klinikai kísérleti fázisban van. A vegyületcsoportot először Szent-Györgyi Albert fedezte fel.