Megtörtént az első jelátvitel egy olyan agyi chippel, mely teljesen vezeték nélkül működik. A megoldás segíthet helyreállítani például a stroke-on átesett betegek kommunikációját.
Jeff Bezos és Bill Gates neve is felsejlik annál a cégnél, mellyel most partnerségre lépett az Apple egy agyi chip kifejlesztéséhez.
Egy apró, néhány érme vastagságú chip adta vissza Bradford G. Smith számára a kommunikáció készségét – még Mario Kartozni is tud a gyerekeivel az eszköznek köszönhetően.
Vizsgálatot követelnek demokrata szenátorok Amerikában azzal kapcsolatban, hogy miként kezelik az agyba bepillantó neurotechnológiai vállalatok a felhasználói adatokat. Aggodalmuk érthető, hiszen az, amit az emberi agy tárol, valóban a legszemélyesebb szféra.
A komplex kínai nyelvvel is megbirkózik a NeuroXess agyi chipje, de ez még messze nem az összes figyelemre méltó képessége.
Hamarosan akár egy robotkart is irányíthatnak azok, akik megkapták a Neuralink agyi chipjét – eddig ugyanis csak digitális eszközöket tudtak, mint például egy számítógép mutatóját.
Az első beteg már megkapta azt az új agy–beszéd chipet, mely képes lehet visszaállítani a kommunikációs képességeket egy számítógép segítségével.
A BCI Pharma biotechnológiai vállalat számos nőgyógyászati indikációban eredeti kutatást végez, és rendkívül értékes preklinikai jelölt molekulákat fedezett fel.
Visszahúzódott a Neuralink agyi chipjének néhány szála, rontva ezzel az eszköz kommunikációját. A cég szerint ez a 29 éves páciens egészségére nézve nem volt veszélyes.
Játszani és sakkozni is tud a számítógépén Nolan Arbaugh, az első ember, akinek az agyába Neuralink-chipet ültettek.
Hat éven át vizsgálja majd Elon Musk cége, a Neuralink, hogy milyen hatással van a vállalat által fejlesztett, az agyba beültethető chip a betegekre. Az első beavatkozás első eredményei már meg is érkeztek.
Bár még hosszú út vezethet addig, hogy a gyakorlatban is alkalmazzanak a lebénult betegeknél agy-számítógép interfészeket (BCI), a kísérleteket már embereken is megkezdheti a Neuralink.
Egy digitális avatarral tudott megszólalni közel két évtized után egy nő, aki korábban stroke-ot kapott, így nem tudott beszélni – de most a mesterséges intelligenciát is bevonva sikerült kifejleszteni egy eszközt, amely segített számára szóban is „megszólalni”.
Újabb konkurenst kaphat az Elon Musk-féle Neuralink, miután a Precision Neuroscience új agy-számítógép interfésze állatokon már sikeresen teljesített, és csak hatósági jóváhagyásra vár, hogy embereken is kipróbálhassák. A Layer 7 nevű eszköz beépítése ráadásul nem igényel bonyolultabb műtéti beavatkozást sem.
Hogyan formálják át mindennapi életünket az egymásra ható új technológiák? Mi lesz a forradalmi fejlesztések hatása? Hogyan alakul majd a közlekedés, a vásárlás, az oktatás vagy a szórakozás jövője? Hogyan fest majd egyebek közt az egészségügy, az élettartam a nem is olyan távoli jövőben? Egyáltalán: mikor jön el az, amit jövőnek nevezünk? Ezeket a kérdéseket tárgyalja a HVG Könyvek által gondozott A jövő gyorsabban itt lesz, mint gondolnánk című könyv, melynek több részletét bemutatjuk a következő hetekben.
Széles a palettája az Observer szerkesztői által megkérdezett szakértőknek, akik az előttünk álló 25 évet átívelő jóslatokba bocsátkoztak az internetes trendektől kezdve a gazdaságon és a környezetvédelmen át a sport témaköréig. Lássuk, mivel számolhatunk az előttünk álló negyed évszázadban.
A Popular Mechanics áttekintése alapján rávilágítunk: volt értelme Cameron NASA-tanácsadói múltjának, a bemutatott technológiák jó része ugyanis hamarosan megvalósulhat a kellő várakozás után. Hol tart a világ az óriási katonai robotruhák, az agy-számítógép kapcsolatok és az antianyag-alapú hajtóművek gyártásában?
SENT FROM BCI2000. A tizenhét karakteres üzenetet Adam Wilson, a Wisconsin-Madison Egyetem bioorvosi mérnöke egy elektródákkal megtömött EEG-sapkával küldte ki a Twitterre, elgondolása szerint megoldása segíthetne azon mozgásképtelen betegeken, akiknek agya viszont tökéletesen működik.
