Az elmúlt időszakban egyre inkább a figyelem középpontjába kerültek az úgynevezett agy-számítógép-interfészek (BCI) – ezek olyan chipek, amelyeket fizikailag rögzítenek az agyhoz, hogy „lefordítsa” annak jeleit, és gép számára is értelmezhetővé tegye. Így gondolatokkal mozgatható egy kurzor, és használható a számítógép – nagy segítség ez azoknak, akik valamilyen betegség vagy sérülés miatt már nem tudják mozgatni a végtagjaikat.
Ennek egyik éllovasa az Elon Mus-féle Neuralink, melynek BCI-jét már emberekbe is beültették, bár még most is tesztelési fázisban van – igencsak ígéretes eredményekkel.
Most a Los Angeles-i Kaliforniai Egyetem mérnökei dolgoztak ki egy újfajta agyi chipet, melynek egyik – de nem egyetlen – különlegessége, hogy nem igényel invazív beavatkozást. A másik, hogy a mesterséges intelligencia is ott dolgozik mögötte.
Mint az Interesting Engineering kifejti, a rendszer a felhasználóval együtt értelmezi a szándékait, és segít irányítani egy kurzort, vagy éppen egy robotkart. Ez olyan új technológiák előtt nyithatja meg a kaput, amelyek segíthetnek a mozgásszervi problémáktól szenvedő embereken.
A szakemberek olyan MI-BCI-rendszerek fejlesztését tűzték ki célul, amelyek nem igényelnek kockázatos és drága idegsebészeti beavatkozást. A viselhető BCI-k biztonságosabbak, de sokszor nem elég megbízhatóak a gyakorlati alkalmazáshoz.
A szóban forgó új rendszer azonban egy EEG-sapkát párosít egy kamera-alapú, mesterséges intelligenciára épülő platformmal, ami rögzíti az agyi aktivitást. A kutatók speciális algoritmusokat készítettek, amelyek képesek dekódolni ezeket az EEG-jeleket – derül ki módszert leíró tanulmányból, ami a Nature Machine Intelligence folyóiratban jelent meg.
Innentől a kamerás MI-platform veszi át a stafétát, és elkezdi értelmezni a felhasználó szándékait, hogy olyan műveleteket irányítson, mint a már említett kurzor- vagy robotkar-mozgatás.
A kapcsolódó teszteket egyelőre négy alannyal végezték el; hármuknak motorikus problémája volt, egyikük pedig mozgássérült volt. A résztvevők egy két feladatból álló tesztet végeztek el: az egyikben nyolc célpontot kellett elérniük kurzorral, míg a másikban négy kockát kellett mozgatniuk robotkar segítségével. Az MI segítségével mindannyian jóval gyorsabbnak bizonyultak.
A legjobb példa a mozgássérült résztvevőé volt: ő az MI segítségével körülbelül hat és fél perc alatt tudta abszolválni a feladatot, amire egyedül képtelen volt.
Most a rendszer továbbfejlesztésén dolgoznak a kutatók, hogy az még gyorsabb és pontosabb legyen – és bizonyára fontos előrelépést hozhat, lévén nincs szükség hozzá semmiféle műtéti beavatkozásra.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.
