A BKF hallgatói olyan kisfilmet készítettek, amiben a szereplőknek nyolc hosszú percig kellett egy idegen ember szemeibe nézni, mozdulatlanul. Nem kis feladat, nyolc perc ugyanis nagyon hosszú idő tud lenni.
Többségi tulajdonrészt szerzett a Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskolában (BKF) az 500 millió dollárt kezelő, Varsóban, Bukarestben és Budapesten működő CEE Equity Partners magántőke alap - közölte a főiskola.
Több tíz- és százezres tartozások derülhetnek ki a költségtérítéses képzésben részt vevő hallgatók számára közvetlenül a záróvizsga előtt, ha általánosak azok a példák, amelyeket a Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola (BKF) végzős hallgatói osztottak meg lapunkkal. Az érintettek állítják, ha kell is fizetni, azt nem két héttel az abszolutórium előtt kellene megtudniuk. És miközben egyes tételek jogosságát megkérdőjelezik, a BKF azzal takarózik, hogy ők mindenben tartják magukat a kreditelszámolásuk rendjéhez, amivel a diákok már a képzésük elején megismerkednek.
A világ idei 6 legjobb alkotása közé került Simon Balázs, a BKF friss diplomás animációs tervező-rendezőjének „Re” című animációs kisfilmje Londonban, az UK Music Video Awards fesztiválon.
A munkához való hozzáállás a legnagyobb gyengéje a mai fiataloknak a munkáltatók szerint. A pályakezdők kreatívak és gyorsan alkalmazkodnak, de felületesek a legnagyobb magánfőiskola, a Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola legfrissebb felmérése szerint. A fiatal pályakezdők már egészen eltérő stílusban kommunikálnak, mint idősebb kollégáik, ez pedig néha nehezíti az együttműködést. Ezért a BKF szerint a kereslet és kínálat elvárásainak összecsiszolására kell helyezni a hangsúlyt az oktatásban.
Egészségügyi szervező alapképzést indít a Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola a Semmelweis Egyetemmel közösen.
A Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskolán végzett felmérés szerint a hallgatók többsége optimista munkaerő-piaci esélyeit illetően, de csaknem 50 százalékuk szeretne külföldön dolgozni.
Idén az alapszakoknál a top 4-ben szerepelt a gazdálkodás és menedzsment, a turizmus-vendéglátás és a kereskedelem és marketing. A mesterszakokon a vezetés és szervezés, valamint a kommunikáció vezet. A népszerű szakok kiválasztása azonban nem feltétlenül kulcsa a sikernek: a jelenlegi topszakmák 5 évvel ezelőtt nem is léteztek.
Vass László, a Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola (BKF) rektora szerint diszkriminatív a továbbtanuló fiatalok szempontjából, ha a magán-felsőoktatásba jelentkezőket kizárják az állami támogatásból, miközben egyenlő működési feltételeket írnak elő az állami és magánintézmények számára - olvasható a Világgazdaságban.
A héten lejár a jelentkezési határidő a 2013 szeptemberében induló felsőoktatási képzésekre. Soha ennyire nem telt még mozgalmasan a jelentkezést megelőző néhány hónap, ettől valószínűleg sokan elbizonytalanodtak és várhatóan kevesebben is jelentkeznek.
Az Európai Unió már évek óta kulcsfontosságú kérdésként kezeli a készségek, azon belül is a kreativitás fontosságát a munkaerőpiacon és fejlesztésüket az oktatásban.
A hazai marketingképzés számára már tavaly valódi érvágás volt az államilag támogatott felsőoktatási helyek drasztikus csökkentése. Az, hogy sehol nem indult kereskedelem és marketing szak állami finanszírozással, piaci verseny alapúvá tette a képzést – véli Dr. Papp-Váry Árpád, a Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola (BKF) Marketing Intézetének vezetője. A szakember véleménye szerint azonban a kereskedelmi és marketing alapszak továbbra is a legkeresettebb alapképzések között marad.
Közös diákmunka konstrukciót dolgozott ki a Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola és a Lauritzen Marketing, amelynek során a diákoknak olyan hosszú távú munkalehetőséget biztosítanak, amivel finanszírozhatják tandíjukat. A Coca-Cola is a kezdeményezés mögé állt.
Továbbra is visszafizetési garanciát vállal a Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola szakirányú továbbképzésein: ha a hallgató az első négy hétben meggondolja magát, és abbahagyja a képzést, visszakapja a befizetett tandíját.
Olykor megtévesztő tájékoztatást kaptak a gazdasági válságról Magyarországon az emberek, ami gátolhatta őket az önálló és felelős egzisztenciális döntések meghozatalában – áll a Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola (BKF) Kommunikációs Elemzések Központjának tanulmányában.
