722 ezer forintos számlát kapott a Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskolától (BKF) két héttel az államvizsgája előtt tavasszal egy kereskedelem-marketing alapszakos hallgató. Azt sejtette, hogy lesz tartozása, mert volt nem teljesített tárgya, amit később újra fel kellett vennie, de a kiszabott összeg őt is váratlanul érte.

„Először sokkot kaptam. Megszámoltam a nullákat, de még mindig annyi volt. A titkárságon is kikerekedett szemmel nézték. Ez 72 ezer? Ja, nem, 722 ezer” – mesélte Timi, aki a főiskola mellett a Corvinusra is járt egy másik képzésre és még dolgozott is, a munkáltatója pedig úgy tudta, hogy júliusban lediplomázik.

Fazekas István

Timi nem értette, hogyan tudna bárki is összeszedni 700 ezer forintot két hét alatt. Ennek a felülbírálati kérelemben hangot is adott, emellett szociális okokra is hivatkozott. Édesanyja a gazdasági igazgatótól megtudta, ők csak egy számsort kapnak, aminek a helyességét ellenőrzik, de arról, hogy miért ennyit kell fizetnie, a tanulmányi igazgató dönt, akit viszont nem lehetett elérni. A titkárságon nem tudtak hozzá időpontot adni, és sem telefonon, sem emailben nem reagált a megkeresésekre.

Máshol végezted, kétszer fizethetsz

Timi számára a részletezőből derült ki, hogy miközben a kredittúllépésekért fizetendő összeg stimmel, újra felszámoltak nála olyan összegeket, amiket a máshol elvégzett és elfogadtatott tárgyai kreditértékéért már egyszer kifizetett. „Az lenne logikus, hogy azért fizetsz, mert igénybe veszel egy szolgáltatást: én pont azért fogadtattam el tárgyakat, hogy ne kelljen bejárnom. Ezért pedig egyszer már kifizettették azt az összeget, amit a végelszámoláskor újra meg akartak téríttetni" – magyarázta Timi, aki szerint még ha a többit jól is számolták, ekkora összegnél az a minimum, hogy behívnak egy személyes konzultációra, és elmagyarázzák merre hány méter. „Nem azzal van a baj, hogy fizetnem kell egy szolgáltatásért, ha az jogos. A baj szerintem a tájékoztatás hiánya. Ha évente küldenek egy kimutatást, hol tartasz, vagy legalább szeptemberben megírják, mekkora összegre számíts, nehezen, de össze lehet szedni. De két hét alatt?”

Timi a részletezésre egy hetet várt, a kérelmére a végső elutasítást két nappal a záróvizsgája előtt kapta meg, azt már lemondani se tudta: így a vizsgadíjjal együtt nem is 722, hanem 752 ezer forinttal tartozik a BKF-nek.

A diploma megszerzése pedig értelemszerűen csúszott. Timi esete a stúdium végi rovanccsal nem egyedüli. A belső fórumon akadt olyan hozzászóló, akinek 400 ezer forintot kellett kipengetnie, 60-120 ezer forint közötti összegről pedig sokan kaptak értesítőt röviddel a záróvizsga előtt. Egy hallgató pedig 300 ezres tartozással a nyakában – amit kredittúllépés, és már elfogadtatott tárgyak kreditösszegének újbóli kiszámlázásával szedett össze – utóbb kredithiányról kapott tájékoztatást.

Átlagban 30: nem elég

Ahhoz, hogy az elszámolást megértsük, ismerni kell a kreditrendszer alapjait. A bolognai rendszerben szabályozva van, hogy az egyes alap- és mesterszakokon hány féléves a képzés, hány kreditpontot kell szerezni az elvégzéséhez, illetve egyetemenként és képzési irányonként az is, hogy milyen esetben kell a továbbiakért külön fizetni.

A BKF-en egy hatféléves képzésben 180 kreditet kell szerezni, a költségtérítéses képzésben részt vevők azonban egy félév alatt csak 30 kredit felvételére jogosultak, ennyi fér bele a jelenleg 289 ezer forintos tandíjba. Az államilag támogatott képzésben részt vevők ugyanakkor a 180 kredites határt tíz százalékkal ingyen túlléphették. A BKF-en a 2012/13-as tanévtől kezdve felmenő rendszerben megszűnt az államilag támogatott képzés (mivel magánfőiskola – szerk.), de a végzősök még érintettek a régi, párhuzamos rendszerben, melyek között megvolt az átjárhatóság, csak feltételekhez volt kötve.

Kredittúllépés egyébként számos okból történhet: nemcsak azért, mert egy hallgató egy tantárgyat nem végez el, és később újra fel kell vennie, hanem amiatt is, ha valaki az adott képzést magánéleti okból, egyéb tanulmányi elfoglaltsága vagy munkavállalása miatt (pl szakmai gyakorlatot végez) más ütemben tervezi, mint ahogy az a félévenkénti 30 kredit megrajzolná. Ha egy adott félévben kredittúllépés történik, akkor a költségtérítéses hallgatóknak a körülményektől függetlenül a végén fizetniük kell, kreditenként 8500 forintot. Ez akkor is igaz, ha az egyik félévben 33 kreditet, egy másikban pedig csak 27 kreditet vettek fel, és átlagban kijönne a 30 kredit félévenként. Az igazi gond ugyanakkor az, hogy ez a szabály sem a képzési szerződésben, sem a Hallgatói Követelményrendszerben így nem szerepel. Utóbbiban mindössze ennyi:

„Az államilag támogatott képzésben részt vevő hallgatók részére a Főiskola biztosítja, hogy a hallgató egyéni tanulmányi rendjében – költségtérítés fizetése nélkül – az összes előírt kreditet tíz százalékkal meghaladó kreditértékű tárgyat vehessen fel.

Amennyiben a hallgató költségtérítéses képzésben kezdte meg a tanulmányait, de utóbb államilag támogatott képzésben folytatja, illetve államilag támogatott képzésben kezdte meg a tanulmányait, de utóbb költségtérítéses képzésben folytatja, részére a fenti arányú többletkredit költségtérítés fizetés nélkül történő biztosítása az államilag támogatott, illetve a költségtérítéses félévekben felvett kreditek alapján időarányosan jár a teljes képzési időre vonatkozóan.”

Fülöp Máté

A BKF válaszolt

Kérdéseinket a Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskolának is eljutattuk. Afelől érdeklődtünk, hogy a Hallgatói Követelményrendszer fentebb említett pontján kívül szerepel-e valahol a 30 kredites előírás.

„A kreditelszámolás rendjéről hallgatóinkat már tanulmányaik megkezdésekor és a későbbiekben is informáljuk, illetve több fórumon is folyamatosan tájékozódhatnak. A kreditelszámolásról a főiskola nyilvánosan is elérhető szabályzatai rendelkeznek. A főiskola hallgatói ezeket a szabályzatokat már az intézménybe beiratkozásukkor megismerik, és a képzési szerződés aláírásakor nyilatkozatot tesznek arról, hogy ezeket a szabályokat magukra nézve kötelezőnek ismerik el. A hivatalos tanulmányi rendszerünkben, az Egységes Tanulmányi Rendszerben (ETR) folyamatosan elérhető részletes tájékoztató segíti a kreditelszámolás rendszerének megértését, továbbá minden hallgató naprakészen nyomon követheti kreditteljesítéseinek és -túllépéseinek aktuális állását. Emellett ügyfélszolgálatunk munkatársai folyamatosan hallgatóink rendelkezésére állnak kérdéseik esetén” – válaszolt kérdéseinkre Gyürki Júlia, a BKF marketing és kommunikációs igazgatóhelyettese. Azt is szerettük volna tudni, hogy előfordult-e a mostaniakhoz hasonló szituáció korábban, és hogy nem tettek-e lépéseket a szükséges információk hatékonyabb kommunikációjára. Emellett kíváncsiak voltunk arra is, hogy miért kell egy hallgatónak a már elfogadtatott tantárgyai kreditértékét a végelszámoláskor megtérítenie. De ezekre a kérdésekre a BKF-től nem kaptunk választ.