Az egyik külföldi hátterű kiskereskedelmi hálózat névtelenséget kérő illetékese az Európai Bizottság beavatkozását várja, mert szerinte az újabb árstopok bevezetésével sokadjára sújtja a magyar kormány a kiskereskedelmi szektor nagy külföldi szereplőit.
Frank Furedi szerint a Magyarországgal szembeni ellenségesség irracionális magyarofóbiává alakult át.
Újabb ársapkák jöhetnek – derült ki a miniszterelnök péntek reggeli Kossuth rádiós interjújából. Orbán Viktor azonban egyelőre nem árulta el, hogy pontosan mik lehetnek ezek a termékek. A kormány beavatkozott a kkv-k hiteleibe is: a miniszterelnök arról beszélt, hogy ezeknél a hiteleknél 7,7-8 százalék közti maximumban határozták meg a kamatok plafonját, a veszteséget pedig a bankoknak kell lenyelniük. Orbán elmondása szerint a kormány pedig mindeközben azért küzd, hogy 2023-ra egy számjegyűre tudják szorítani az inflációt.
A helyi önkormányzat „Brüsszel szankcióira” fogta az idősotthon bezárását.
A miniszterelnöknek „sikerült kiharcolnia”, hogy a hosszú távú gázszerződéseket ne érintse az uniós ársapka. Tehát a Gazprommal kötött kontraktus is megvédte.
Nem érdekünk, hogy közös, kötelező energiabeszerzést írjanak elő – mondta a kormányfő.
A Charleroi biztonságáért felelős vállalat munkatársai hétfőn kezdtek sztrájkba, kedden az egész repülőteret le kellett zárni.
A miniszterelnök az Európai Bizottság új javaslatait véleményezte, amelyek az energiaárak mérséklését és az ellátás biztonságát kívánják garantálni.
Magyar képviselőkkel és az uniós partnerekkel találkozik az amerikai nagykövet.
Jó ideje az EU-ra fogja a kormány, hogy nem tudja emelni a pedagógusok bérét, pedig valójában nem is kaphatna uniós forrásokat erre a célra. Cikkünkben a hivatalosan benyújtott tervek alapján elmagyarázzuk, miért lehetséges ez mégis, mennyi uniós pénzhez jutnának a tanárok, kik kapnák belőle a legtöbbet, és meddig kell még rá várni. A dokumentumokból is kiderült, milyen más eszközökkel emelné a pedagógus hivatás presztízsét a kormány Brüsszel pénzéből.
Az EU szerint a csomag tovább csökkenti Oroszország bevételeit.
Nyilván nem azért, mert a főváros nem tudja megfizetni a kukásait.
A Microsoft és az Activision egyesülését sokan egyáltalán nem nézik jó szemmel. Úgy tűnik, ez a PlayStation egyik főnökére is igaz.
Közzétette a Magyar Posta azon budapesti postahivatalok listáját, amelyek hamarosan bezárnak, méghozzá az állami vállalat korábbi közlése szerint “az elhibázott brüsszeli szankciók” miatt.
Az EU-s szankciók és az energiaárak elleni legújabb nemzeti konzultáció túllép az eddigi, belpiacos hergeléseken. Ez, a Magyarország által is megszavazott szankciók elutasításáról, az EU egységének immár nyíltan vállalt bomlasztásáról szól – pont a Kreml szándékai szerint. Ám a közpénzmilliárdokat elégető propagandaakcióval “sallereket” is gyűjthetünk Brüsszeltől, ami rosszabbkor nem is jöhetne.
Ismerték a hatóságok a férfit, aki egy rendőrt halálosan, egy másikat súlyosan megsebesített csütörtökön.
Az új olasz miniszterelnök Oroszországgal szemben foglalt állást első brüsszeli útján.
Az ENSZ éghajlat-változási konferenciáját, az egyiptomi Sarm-es-Sejkben novemberben tervezett COP27-et megelőzően tartott felvonulás résztvevői a fosszilis tüzelőanyagok felhasználásának visszaszorítását, az alternatív energiaforrások gyorsabb bevezetését, valamint az épületek szigetelésének hatékonyabb támogatását követelték.
Másfél órát kapott, hogy összepakoljon. Nagyon szokatlan, hogy egy EU-csúcstalálkozó kellős közepén menesszenek egy fontos diplomatát.
A házelnök ismét interjút adott, kitért a pedagógusok bérére és a visszatartott uniós pénzekre is.
