A Szuverenitásvédelmi Hivatal elnöke szerint fő feladatuk, hogy a nyári választások előtt megfogják a külföldi befolyásolási kísérleteket. A hogyan viszont nem világos, hiszen a hivatal nem hatóság, nem nyomozni fognak, csak vizsgálódni.
A Nemzeti Együttműködés Rendszere össze fog roppanni – hamarosan, ez a hamarosan azonban lehet kínosan hosszú idő –, mert már a koherens hazudozásra sem figyelnek, délelőtt más a sziklaszilárd kinyilatkoztatás, mint délután, írja szerzőnk, aki Orbán Viktor brüsszeli kávézásától rugaszkodott el és jutott el a következtetések levonásáig. Vélemény.
El is fogadtuk Ukrajnát, meg nem is, vétóztunk, meg nem is? Zsarolt, vagy éppen gesztust tett Brüsszelnek a miniszterelnök, és milyen kiskapukat hagyott nyitva, hogy a magyar kormánypropagandának se kelljen pánikba esnie a magyarázkodás miatt? Kollégánk, Gyükeri Mercédesz Brüsszelből követi az EU-csúcsot, közéleti podcastunkban pedig elmagyarázott mindent, amit tudni érdemes az elmúlt nap eseményeiről.
A közlemény a legfrissebb nemzeti konzultáció kitöltésére buzdít.
Sajtóértesülések szerint nem terrorcselekmény történt, hanem kábítószer-kereskedő bandák közötti leszámolás.
A fideszes házelnök szerint a kormány nem az EU-val, hanem csak a bürokráciával hadakozik.
Nyolc év után ismét a migráció és a terrorizmussal riogatás lesz a legújabb nemzeti konzultáció fő témája – derült ki a parlament ülésén. Emellett szerepel majd a kérdőíven a rezsicsökkentés, a kamatstop és az extraprofitadó is, amit „Brüsszel el akar törölni”. A kormány szerint a nemzeti konzultáció „az igazi demokratikus hozzáállás”.
Ukrajna támogatása megosztotta az államfőket csúcstalálkozójuk második napján Brüsszelben – annak ellenére, hogy a vonatkozó, költségvetést érintő döntések decemberben lesznek csak aktuálisak.
Magyarország elszigetelődött, ez a helyzet pedig csak fokozódhat, ha Lengyelországban Donald Tusk tud kormányt alakítani. Orbán egykori harcostársa, ellenlábasa pedig azt mondja, a miniszterelnöknek érdemes vigyázó szemét Párizsra, Brüsszelre és Washingtonra vetnie.
Belga sajtóértesülések szerint ő volt a hétfő esti lövöldöző, de a hatóságok két további személyt is köröznek a két svéd férfi halálával végződő terrorcselekmény ügyében.
A tüntetők azzal vádolták az Európai Uniót, hogy az azerbajdzsáni gázszállításokért cserébe szemet huny az örmények szenvedése felett.
„Ma egy dolgot kérek önöktől: ne árulják el az ukrán embereket és az Európába vetett hitüket” – mondta az ukrán elnök.
Az EU elkötelezett a Nyugat-Balkán uniós tagsági perspektívája mellett – fogalmaztak csúcstalálkozón.
Dmitro Kuleba szerint a magyar kormánynak el kell ismernie annak tényét, hogy Kijev megváltoztatta az oktatásra és a nemzetiségek nyelvhasználatára vonatkozó törvényeit, épp úgy, ahogyan Budapest akarta.
A francia jobboldali lap szerint a magyar miniszterelnök egyre gyakrabban lépi át a vörös vonalakat.
Egyikük az ügyvédjén keresztül mindent tagad.
Óriási erőkkel folytatódott a hajtóvadászat L. Abdesalem 45 éves tunéziai állampolgárságú férfi után, aki a hétfő esti, két halálos áldozatot követelő brüsszeli terrortámadás gyanúsítottja. A készültséget a fővárosban a legmagasabb, 4-es fokozatra emelték, az iskolák egy része nem nyitott ki, az EU-s intézményeket zárva tartják. A férfi feltételezett otthonában még éjjel rajtaütést hajtottak végre, amely nem volt eredményes. A belga miniszterelnök kedden hajnalban kijelentette: „A terrorizmus soha nem fog tudni legyőzni minket.”
A támadó szökésben van, a hétfő esti Belgium-Svédország Eb-selejetező második félidejét nem játszották le. A rendőrség megerősítette: a támadás nemzetiségük miatt érte a svédeket.
Az állandó utazgatást Brüsszel és Strasbourg helyett eddig is utazó cirkusznak hívták, az EP-képviselők most legalább a hullámvasút tetejét is láthatták.
