szerző:
Folk György (EUrologus) / Brüsszel
Tetszett a cikk?
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Több sebből vérzik a Politico érvelése, amelyben azt a benyomást kelti, hogy közvetlen árukapcsolás lehet aközött, hogy Magyarország esetleg a jövő héten az Európai Tanácsban nem szavazza meg az Ukrajnának szánt támogatást, illetve hogy a hetes cikk szerinti eljárás keretében felfüggesztik a szavazati jogát.

Az EU kezdi megelégelni azt, hogy Orbán Viktor nem adja be a derekát Ukrajna támogatásával kapcsolatban, ezért komoly lehetőségként merül fel a magyarok szavazati jogának elvonása - írta meg több uniós forrásra hivatkozva a héten előbb a Bloomberg, majd a Politico. A „nukleáris opcióként" ismert megoldást, vagyis az alapszerződés hetes cikke szerinti, jogállamisági problémák miatt megindított eljárás végső szankcióját eddig egyszer sem alkalmazták.

Mielőtt ennek esélyeit megnéznénk, azt sem árt tisztázni: még ha a jövő hét csütörtöki rendkívüli EU-csúcson – amelyet gyakorlatilag azért szerveznek, mert a magyar kormányfő megakadályozta az Ukrajnának szánt uniós segély elfogadását – megint beakaszt az unió küllői közé Orbán Viktor, akkor sem lesz közvetlen jogi kapcsolat a hazánkkal szemben zajló jogállamisági folyamat és a segély kérdése között.

Hiába húzódik ugyanis évek óta a tanácsban a hivatalosan a Sargentini-jelentés 2018-as elfogadása után megindított hetes cikk körüli alkudozás, eddig nem sikerült szavazásra vinni a miniszterek közt a dossziét, ami mutatja a politikai és tanácsi akarat hiányát. A hetes cikk szerint eljárásról szóló tanácsi szavazáshoz azt vagy kilenc tagállamnak kellene kérvényezni, vagy az Európai Bizottságnak indítványoznia – a két opció közül egyik sincs tárgyalóasztalon.

Orbán Viktor a Kerekasztal - Tour de Table tárgyalóteremben, az Európai Tanács csúcstalálkozóján az uniós vezetőkkel a tárgyalások előtt 2023. december 14.
AFP / NurPhoto / Nicolas Economou

Egyszerű fejszámolással ráadásul a laikus olvasó is átláthatja, hogy ha szavazásra is kerülne a hetes cikk szerint eljárás lezárásának kérdése és a magyar kormány szavazati jogának felfüggesztése, akkor sem lenne meg a szükséges négyötödös tagállami többség. Az, hogy a Politico öt tagállami diplomata véleményére alapozza állításait, még nem jelenti, hogy bármilyen többség borítékolható lenne e kérdésben.

Ami jelenleg több szót érdemel a brüsszeli Magyarországot érintő folyamatokban, hogy az Európai Parlament a múlt héten Magyarországról elfogadott egy állásfoglalást, amelyben egyrészt ismét aggodalmának adott hangot a 2024 júliusában induló magyar soros EU-elnökég kapcsán. Másrészt felkérte az EP jogi bizottságát, hogy készítsen elő pert a Magyarország tavaly decemberben zöld utat adott uniós források kifizetésének megakadályozására. Fontos részlet, hogy az EP-nek nincs érdemi jogi eszköze a magyar uniós kifizetések visszatartására. Ennek ellenére jövő héten keddre a parlament jogi bizottsága napirendre tűzte a kérdés megvitatását.

Eközben ezen a héten szerdán is vitáztak az EP-képviselők a magyar uniós pénzekről három uniós biztost is kérdésekkel bombázva – erről itt írt az EUrologus részletesebben.

Végül a Politico cikke abban sem tükrözi kellőképpen a valóságot, hogy alábecsüli a nagypolitikai jelentőséget a tanácsi szavazati jog megvonásának. Nehezen lenne ugyanis eladható az európai demokrácia legfőbb védelmezőire nézve, hogy ha nem ért egyet egy tagállam egy döntéssel, akkor válaszként simán megvonják a szavazati jogát. Nyilván a történet ennél sokkal régebbi gyökerű, de ettől még az Orbán kormány azonnal ezt a narratívát tenné ki a kirakatba tovább erősítve nacionalista, „szuverenitásvédő” retorikáját.

Ursula von der Leyen és Volodimir Zelenszkij a davosi világgazdasági csúcson 2024. január 16-án
AFP / Handout

Ráadásul Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke már a decemberi EU-csúcson azt mondta, ha nem megy Magyarországgal együtt az ukránok támogatása, megoldják azt 26 tagállammal, uniós különmegállapodás keretében – ami viszont a budapesti kormányt fogja kellemetlen helyzetbe hozni, hiszen könnyű rásütni, hogy nem hajlandó támogatni a bajban lévő és az európai demokráciáért is védőháborút folytató kijevi kormányt.

Ezzel együtt egy állítás nehezen vitatható a Politico cikkéből. Közelről, Brüsszelből nézve az EUrologus is úgy látja, hogy a magyar kormány tanácsi és parlamenti kapcsolatai valóban a „béka segge alatt vannak”.

Képünkön: Ursula von der Leyen több tagállami vezetővel, köztük Orbán Viktorral tárgyal a decemberi EU-csúcs előtt

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!