Merész vállalkozásba fogott Anne Applebaum kedd este a CEU vendégelőadójaként: egy nevezőre hozta Lenint, Mugabét és Orbánt. Nem az egyéneket mosta össze, hanem az általuk megálmodott államformában látta meg a hasonlóságot. A Pulitzer-díjas amerikai történész „az egypártrendszer kitartó varázsa” címmel megtartott előadása arra is választ adott: miért hazudnak büszkén és hangosan a vezér prominens vezetői.
A tavaly áprilisi demonstráción részt vett férfi a vád szerint megütött egy, a rendőrsorfalban álló rendőrt.
Mi az a tíz esemény, ami meghatározta 2017-ben a magyar közéletet? A hvg.hu igyekezett folyamatokra visszatekinteni, és megjósolni, velünk marad-e az adott téma az új évre is. Íme, kétrészes visszatekintésünk első fele.
Négymilliárd forint saját tőkéjű oktatási nonprofit cég áll majd ingatlanjaival a Soros György alapította egyetem mögött.
Ugyan az év első felében még arról lehetett hallani, hogy a kormány eltökélt célja, hogy valahol elérje, a Soros György alapította egyetem ellehetetlenüljön Budapesten, végül fellélegezhetett az intézmény.
Orbán maffiaállamot épít, az emberek jobban el vannak nyomva most, mint az orosz megszállás alatt – kemény üzenetet küldött Magyarországra Soros György. A felvételek Amerikában készültek, a milliárdos magyarul nyilatkozott.
Nagyon fontos oktatási és gazdasági megállapodásokat kötöttünk Thaifölddel - nyilatkozta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Bangkokból vasárnap az MTI-nek.
Miután az ELTE dékánjáról kiderült, visszaélt a hatalmával, kirúgták Mikonya Györgyöt. De mennyire elterjedt ez a magyar egyetemeken, és hová fordulhat az áldozat? Megkerestünk több intézményt is, sok válaszra sem méltatott, amelyik igen, ott nem tudnak olyanról, hogy egy tanár visszaélt volna hatalmával.
Fodor Éva, a CEU rektorhelyettesét elkeseríti, ami egyetemével történik, és a mai közhangulatban előfordul, hogy nem genderkutatóként, hanem szociológusként mutatkozik be. HVG-portré.
Fodor Éva a HVG Portré rovatában beszél arról, mennyire örül, hogy végre beszélünk a zaklatásos ügyekről, tisztázza, mi a különbség a politikus és az egyetemi ember között, és hogy még a fogorvosnál is megkapta a magáét.
Lázár János nekitámadt a CEU-nak a Kormányinfón, az intézmény mellett annak rektorát is támadta. A CEU röviden reagált: a rektor a világ egyik legjobb történész professzora, és tologathatja a kormány a határidőket, csak "velünk ne toljon ki".
Ősz van, ritkulnak a Kormányinfók, mint a napos órák vagy az erdei lombkorona. Ma épp volt egy - Lázár Jánosnak volt pár szava a magyar sajtószabadságról, a CEU-ügyről vagy az eltapsolt romamilliárdokról: az amerikai ügyvivő szamárságokat beszél, a CEU maga kérte a határidő-módosítást a CEU-törvényben, ami miatt most háborog. A nyugdíjasokhoz dőlni fog a pénz. A Market Zrt. vezére hülyeségeket beszél, a CEU rektora pedig egy bukott liberális politikus.
Nem érti a CEU, miért nem akarja a kormány aláírni, majd ratifikálni a már elkészült megegyezést New York és a magyar kormány között. Balog Zoltán értelmetlennek nevezte a megegyezést. A CEU elfogadhatatlannak tartja a kormány lépését.
A parlament 2019. január 1-jéig meghosszabbította azt a határidőt, ameddig a külföldi felsőoktatási intézményeknek teljesíteniük kell magyarországi működésük feltételeit.
Nem nagyon bízik a kormányban a CEU, és nem érti, miért kellett módosítani a CEU-törvényt. Az egyetemi közösség megvitatta a kérdést, a vezetés bízik abban, hogy hamarosan aláírják a megegyezést, és véget ér a jogi bizonytalanság – nem pedig kitolódik további egy évre. A kormány asztalán már szeptember óta ott a letárgyalt megegyezés szövege, amiben november 15. lenne a ratifikálás időpontja.
Orbán Viktor miniszterelnök maga indítványozza írásban Kövér László házelnöknek, hogy már kedden tárgyalja meg és szavazzon is az Országgyűlés a "Lex CEU" módosításáról – írta saját pénteki híre megerősítéseként az atv.hu.
Az intézmény nem támogatja a halogatást, inkább sürgeti a kormányt, hogy írja alá a Magyarország és New York állam közötti megállapodást.
Módosítják a felsőoktatási törvényt, egy évvel meghosszabbítják azokat a határidőket, ameddig az itt működő külföldi egyetemeknek teljesíteni kell azokat a kötelezettségeket, amiket a Lex CEU-ként ismert jogszabályban írtak elő a számukra.
Az egyetem szerint ők minden előírást betartanak, és most a kormánynál pattog a labda.
A testület elfogadta végleges állásfoglalását a magyar felsőoktatási törvényről. Ebben megerősítették az előzetes véleményt, amely szerint a jogszabály alapvetően megfelel a bevett európai gyakorlatnak, de több "rendkívül problematikus" követelményt tartalmaz.
