Díjat kapott Václav Klaus politikai munkájáért
Díjat kapott Szlovákiában Václav Klaus volt cseh köztársasági elnök Csehszlovákia békés kettéválasztásáért.
Díjat kapott Szlovákiában Václav Klaus volt cseh köztársasági elnök Csehszlovákia békés kettéválasztásáért.
Azt, amit Szlovákia több mint 1200 év alatt nem tudott elérni, húsz év alatt megtette - jelentette ki az új év alkalmából adott interjújában Ivan Gašparovič szlovák államfő.
A politikusok ma is szükségszerűnek tartják Csehszlovákia megszűnését, de az 1993-as szétválást a két ország közvéleménye még mindig kevésbé pozitívan értékeli, mint az első csehszlovák köztársaság 1918-as megalakulását.
Csehszlovákia felosztása két önálló államra - Csehországra és Szlovákiára - teremtette meg az alapfeltételeit annak, hogy a csehek és a szlovákok viszonya ma olyan jó legyen, mint amilyen a múltban a közös állam idején soha nem volt - állítja a Lidové Noviny című cseh konzervatív napilap az évforduló alkalmából közölt szombati írásában.
A cseh államfő szerint a szövetségi Csehszlovákia kettéválása 1992-ben a lehető legjobb megoldás volt, s nem okozott semmiféle katasztrófát, és az EU-val kapcsolatban is ugyanígy vélekedik Klaus a szombat esti tévés interjúja alapján.
A német katonákat is meglepő kegyetlenséggel irányította Csatáry László a zsidók deportálását a kassai úgynevezett „első” zónából, amely a magyarországi holokauszt nyitányának tekinthető. A tanúvallomások szerint a rendőrparancsnok korbáccsal verte a foglyokat, a nőket megalázó motozásoknak vetette alá és lövetett a menekülőkre. Kassán járva a gettó és a szinte teljesen elpusztult zsidó közösség nyomait kerestük.
A vasárnap elhunyt egykori csehszlovák és cseh elnök, Václav Havel azon kevés politikusok közé tartozott, akiknek a magyarokhoz fűződő viszonyát szinte kizárólag csak pozitívumok jellemezték - írja a pozsonyi Új Szó, amely összeállításában Havel egykori munkatársait kérdezte.
A "kozmikus halálsugarak" katonai kihasználásának lehetőségét kutatták a II. világháború után Csehországban (Csehszlovákiában) a korabeli államfői hivatal közvetlen utasítására és annak irányítása alatt.
Kilencvenegy évvel ezelőtt, 1920. június 4-én aláírták a trianoni békeszerződést, pontosabban békediktátumot, amely Magyarországból – Horvátország nélkül számítva – korábbi területének 33 százalékát sem kitevő országot faragott. A lakosok száma 7,6 millióra apadt az addigi 18,3 millióról.
Nem kerül már bíróság elé Vasil Bilak, a szocialista Csehszlovákia egyik legnagyobb hatalmú vezető politikusa azért, hogy 1968-ban négy társával együtt állítólag behívólevelet küldött a szovjet vezetőknek, akik erre hivatkozva indították el 1968 augusztusában a Varsói Szerződés hadseregeinek csehszlovákiai bevonulását, letörve a "prágai tavasznak" nevezett reformfolyamatot.
Václav Klaus kegyelmi döntését az elítélt magas korával, illetve azzal indokolta, hogy a volt államügyész büntetése egy részét már letöltötte.
Kelet-Közép-Európa hősei sokszor a fronton halnak meg vagy tragikus baleset áldozatai lesznek. A balesetek – különösen a légi katasztrófák – pedig rendkívüli módon alkalmasak az összeesküvés-elméletek gyártására – minderről szó esett egy hétvégi budapesti konferencián is, ahol a szlovák-csehszlovák Stefánik és a lengyel Sikorski tábornokok 1919-es és 1943-as, illetve Lech Kaczynski lengyel elnök 2010-es repülőszerencsétlensége is szóba került.
Az Egyesült Államokban nem volt sok bauxit, mégis a világ legnagyobb alumíniumgyártói közé tartozott. Ezt irigyelhette meg a 60-as években a Szovjetunió, és a Karib-tenger banánköztársaságainak mintájára Magyarországon is felfuttatták a bauxittermelést, illetve az óriási mennyiségű vörösiszapot melléktermékként kibocsátó timföldgyártást.
Valós idejű közvetítésünkben az Aranycsapat napra és percre pontosan 60 évvel ezelőtti szezonnyitó válogatott mérkőzéséről számoltunk be.