Az ELKH-ELTE Asztropolarimetria Kutatócsoportja számítógépes modellezéssel tanulmányozta a Jupiterrel rezonanciában Nap körül keringő aszteroidák keletkezési mechanizmusát, miközben két új rezonáns aszteroidacsaládra is bukkantak a tudósok.
Asztrofizikusok kulcsfontosságú bizonyítékot találtak olyan gravitációs hullámokra, amelyek éves-évtizedes időskálán rezegnek. Az Einstein elméletét igazoló felfedezést galaktikus kozmikus órák nagy rádiótávcsövekkel történő megfigyelése tette lehetővé – derül ki friss kutatásokból. A másfél évtized után eredményt hozó munkában az ELTE kutatói is részt vettek.
Szerdán, május 24-én kezdődött a gravitációshullám-detektorok következő megfigyelési időszaka, az univerzum titkainak felfedezéséért.
A Eötvös Loránd Kutatási Hálózat Bölcsészettudományi Kutatóközpont (ELKH BTK) szervezésében folytatott régészeti feltárások eredményei alapján egykor népes temető helyezkedett el a Pannonhalmi Bencés Főapátság északi udvarán.
Minél távolabb esik egy kutyafajta a farkastól genetikailag, annál nagyobb a relatív agymérete. A kutatók szerint a tenyésztés az agy növekedésével járt.
Több kutatóintézet is részt vesz a 6G tervezésének egyik projektjében, köztük az ELTE Informatikai Kar kutatócsoportja is, Laki Sándor vezetésével.
Az autizmus tünetei ugyanúgy hatnak a szülőkre a különböző országokban, ám a szülői jóllét már a kultúra függvénye – derül ki egy nemzetközi felmérésből. Magyarország rosszul áll e téren.
Az egyetem megkezdte a Neptun tanulmányi rendszerük támadásának kivizsgálását és azt kérte a hallgatóktól, hogy semmiképp se válaszoljanak a rendszeren belül érkező hamis levelekre.
A Corvinus tájékoztatást adott ki a hallgatóknak a támadásról, az ELTE egyelőre nem reagált.
Az európai viszonylatban is egyedülálló leletet az ELTE, a Jász Múzeum és az Eötvös Loránd Kutatóhálózat régészei találták meg. A sírban a kor csúcstechnológiájának megfelelő eszközök voltak háborítatlanul.
Az ELTE évek óta vezeti a HVG felsőoktatási rangsorát, ám alkalmazottainak anyagi megbecsültségéből erre nemigen lehetne következtetni. A különböző karok dolgozói hónapok óta a nyilvánosság előtt is küzdenek valódi béremelésért.
Feltűnően sok pályázati kiírást tett közzé oldalán az Eötvös Loránd Tudományegyetem. A többi között intézetigazgatókat, tanszékvezetőket, hivatalvezetőket, docenseket, illetve a Radnóti Miklós Gyakorló Általános Iskola és Gyakorló Gimnáziumba tanárokat keresnek. Feltehetően csak arról van szó, hogy egyszerre sokaknak járt le éppen mostanában a megbízatása.
Az ember minden éjjel álmodik: az agy egy átlagos éjszaka alatt körülbelül 4,8 órányi álomképet hoz létre. Az esetek többségében azonban mégsem tudjuk felidézni ezeket ébredés után. Simor Péter és kutatótársai szerint ennek fiziológiai oka és funkciója van: agyunk a felejtéssel már az ébrenlét feladataira készül fel.
Vándormadarak hozhatták be. A krími-kongói vérzéses lázat okozó vírust is hordozhatják. A kullancsokat egy nádas élőhelyen, településektől távol találták meg.
Az ELTE etológusainak legújabb kutatása szerint a két faj evolúciós távolsága ellenére a kutyák és az emberek agya hasonlóan dolgozza fel a környezet hangjait.
A Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja 83 éves volt.
Ismét előrébb léptek az elmúlt évekhez képest a magyar egyetemek a brit Quacquarelli Symonds (QS) rangsorban, amely a világ több mint másfélezer felsőoktatási intézményét értékeli - derül ki az intézmények közleményeiből.
A nyelvnek, mint a zenének is, ritmusa van. Van, aki ezt a ritmust könnyedén felismeri, másoknak azonban kitartó figyelemre és sok gyakorlásra van szüksége, míg követni tudja – márpedig ezen is múlhat, mennyire tud majd pontosan és gyorsan olvasni és írni. Az ELTE kutatói új módszert dolgoztak ki a ritmusérzék felmérésére, amely lehetővé teszi a veszélyeztetett gyerekek korai szűrését és fejlesztését.
A kutyakölykök hajlamosak spontán utánozni az ember által mutatott egyszerűbb viselkedéseket, még akkor is, ha nem kapnak érte jutalmat, míg a macska- és a farkaskölykökre ez nem jellemző – derül ki az Eötvös Loránd Tudományegyetem kutatóinak tanulmányából.
Az ELTE Etológia Tanszékének friss kutatása alátámasztja azt a feltételezést, miszerint a háziasítás megváltoztatta a kutyák hangrepertoárját. Hogy miként reagálnak a kutyák a vonyításra, az számos egyéb tényező mellett attól is függhet, hogy az adott fajta milyen genetikai rokonságban áll a farkassal.
